Egy év alatt a támogatási keret több mint felének odaítéléséről született döntés

- A KIOP keretében a 2004-2006-os időszakban összesen 112,3 milliárd forint használható fel környezetvédelmi és infrastrukturális célokra. Milyen a pályázati érdeklődés?

- Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott a KIOP pályázatok iránt az elmúlt időszakban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a lekötöttség jócskán meghaladja az időarányos részt, ugyanis egy év alatt a 2004 és 2006 között felhasználható teljes támogatási keret több mint felét, közel 73 milliárd forintot sikerült odaítélni a pályázók részére. A támogatott projektek értéke mintegy 95 milliárd forint, s arra számítunk, hogy a nyertesek idén - a projektek megvalósulásának ütemezésének megfelelően - tízmilliárd forint-hoz ténylegesen hozzájuthatnak. Mindebben segítségünkre van két közreműködő szervezetünk a KvVM Fejlesztési Igazgatósága és az Energia Központ Kht.

- Kik részesülhetnek a KIOP forrásaiból?

- A KIOP jellegénél fogva elsősorban az állami szektort, s azon belül is főként az önkormányzatokat segíti fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Ennek megfelelően a rendelkezésre álló keret 62 százaléka a közszféra számára lett elkülönítve, igaz, a fennmaradó 38 százalék terhére a magánszektorban tevékenykedők is komoly segítséghez juthatnak.

- A környezetvédelemre és energiatakarékosságra szánt 43,6 milliárd forintból több mint 33 milliárd forintot nyílt pályázatok útján osztanak szét. Eddig melyek voltak a slágertémák?

- A program első évében az Irányító Hatóság a legtöbb támogatást, 15,6 miliárd forintot a szennyvízelvezetés és -tisztítás területére ítélték meg, ahol öt pályázatot részesítettek támogatásban. Ugyanakkor szám szerint a legtöbb - tizenkettő - nyertes pályázó az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése témakörből került ki, akik együttesen 1,7 milliárd forint támogatásban részesültek. Mindezek mellett az egészségügyi és építési-bontási hulladékok kezelése területén 2,9 milliárd, az ivóvízminőség területén 475 millió, az állati hulladékok kezelése témakörben pedig 57 milió forint támogatás odaítéléséről született döntés. A beérkezett igénylések száma egyébként olyan magas volt, hogy tavaly november 10-étől a szennyvízelvezetés és -tisztítás, majd idén január 31-étől az egészségügyi és építési-bontási hulladékok kezelése témakörben is fel kellett függeszteni a pályáztatást.

- Mikor indulhatnak a támogatásban részesített projektek?

- Arra számítunk, hogy a témakörök többségénél 2005-ben indulhat el az első projektek kivitelezése, amelyek 2006-2007-ben fejeződhetnek be. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése témakörben gyorsabb a projektek lebonyolítása, így például a budapesti közvilágítás korszerűsítésére megítélt 133,8 millió forint felhasználásával tavaly már több mint 7 ezer fényforrást cseréltek le a fővárosban.

- Korábban sok kifogás merült fel a pályáztatás nehézkessége miatt.

- Az első tapasztalatok megszerzése után, a beérkező igényeket figyelembe véve, több változtatást is végrehajtottunk a pályázati feltételek egyszerűsítése érdekében. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik, hogy az önkormányzatokat mentesítettük a biztosítékadási kötelezettség alól, a pályázatok átfutási idejét 60 napra csökkentettük, az energiagazdálkodás témakörben eltöröltük az egyéves cégbejegyzési korlátot, a környezeti kármentesítés és az állati hulladékok kezelése területén pedig a pályázók körét is bővítettük.

- Milyen fejlesztések valósulhatnak meg a központi környezetvédelmi projektek keretében?

- A központi programok a beruházások jellege és volumene miatt nem kerültek a nyílt pályázatok közé, s ezekre a fejlesztésekre a környezetvédelem területén a 2004-2006-os keretből összesen 10,25 milliárd forint költhető el. Április 25-én három központi környezetvédelmi projekt támogatási szerződésére került aláírás. Ezek közül a legnagyobb összeget, mintegy 6,2 milliárd forintot a Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi programra lehet felhasználni, amely a Tisza-völgy árvízvédelmét és vidékfejlesztését célzó Vásárhelyi-tervbe illeszkedik. Emellett további közel egymilliárd forint támogatást használhat fel a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park a Natura 2000 hálózathoz tartozó földterületek vásárlására, 430 millió forintot pedig levegőszennyezés és a zajszennyezés mérését célzó projektekre ítéltek oda.

- Mi a helyzet az infrastruktúra területével?

- A KIOP-on belül a közlekedési projektek központi programokként valósulnak meg, s ezekre 64,2 milliárd forintot lehet felhasználni a 2004-2006-os keretből. Ezen belül a támogatásokat a főúthálózat műszaki színvonalának emelésére, valamint a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lehet elkölteni. Az első témakörben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igagatóság, mint végső kedvezményezett tavaly 22 projektjavaslatot nyújtott be, s ezek közül a közreműködő hatóságok 15-re ítéltek meg támogatást, összesen 44,8 milliárd forint értékben. A fejlesztések célja az infrastrukturális feltételek javítása a regionális és régióközi közlekedési kapcsolatok fejlesztése érdekében, valamint a gazdaságilag elmaradott térségek elérhetőségének javítása, beleértve a leszakadással fenyegetett és a fejlettebb térségek közötti kapcsolatok javítását is. Ezzel párhuzamosan a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése témakör célja a közúti forgalom túlterheltségének és környezetterhelésének csökkentése, az elővárosi vasúti szolgáltatások fejlesztése, továbbá a tranzitforgalom csökkentése a vízi és közúti közlekedési kapcsolatok kiépítésével.