Regionális fejlesztések zöld köntösben

Az Európai Unió napjainkra a világ egyik legjelentősebb gazdasági térségévé vált, amelynek célja, hogy 2010-re a legdinamikusabban fejlődő régiójává váljék. Ehhez létfontosságú, hogy az EU immár 25 tagállama között fennálló jelentős gazdasági és társadalmi különbségek ne erősödjenek tovább, s erre a közösség az elmúlt évtizedekben speciális politikákat és eszközöket hozott létre. Ezek közül az egyik legmeghatározóbb az EU regionális politikája, amelynek fő célja a regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése a közösségi költségvetésre támaszkodva. Az erre szánt közösségi források a strukturális alapokban jelennek meg, amelyből pályázatok útján nyerhető támogatás.

A strukturális alapok forrásait azok a régiók vehetik igénybe, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát, a támogatások fogadásához pedig minden tagországnak egy stratégia szintű nemzeti fejlesztési tervet (NFT) kell készíteni. Magyarországon az NFT-ben megjelölt legfontosabb cél az életminőség javítása, amelyhez versenyképesebb gazdaságra, a humánerőforrások jobb kihasználására, jobb minőségű környezetre és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődésre van szükség. A célok pontosabb meghatározására öt operatív program készült, s ezek alapján írhatók ki a strukturális alapok társfinanszírozásával megvalósuló pályázatok is.

Az operatív programok közül a környezetvédelmi feladatok teljesítésére és a környezetbarát infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó célokat a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) határozza meg. Ezen belül a környezetvédelem témakörhöz (prioritáshoz) a vízminőség javítása, az állati hulladék kezelésének fejlesztése, az egészségügyi és építési bontási hulladékok kezelése, a környezeti kármentesítés az ivóvízbázisok védelem érdekében, az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése, a természetvédelem és fenntartható árvízvédelem, valamint a levegőszennyezés és zajterhelés mérséklése intézkedések tartoznak. A közlekedés prioritás alá a főúthálózat műszaki színvonalának javítása és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése tartozik.

A környezetvédelmen belül az első öt témakörben nyílt pályázatokat hirdettek meg. Emellett az utolsó két környezetvédelmi témakörre és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére elkülönített forrásokat központi projektek keretében használják fel. A 2004-2006 között a KIOP keretében 43,6 milliárd forint áll rendelkezésre a környezetvédelmi prioritásokra, s ezen belül a nyílt környezetvédelmi pályázatokra 28,196 milliárd, az energetikai pályázatra pedig további 5,2 milliárd forint használható fel. A pályázatok kedvezményezettjei az önkormányzatok és a központi költségvetési szervek, továbbá egyes témákban gazdasági társaságok, egyesületek, egyházak és alapítványok is elindulhatnak. A megfelelő mennyiségű és minőségű jelentkezés érdekében az Irányító Hatóság 2004 július 15-től a környezetvédelmi, majd 2004 szeptember 15-étől az energetikai pályázatoknál is áttért a folyamatos pályáztatásra. Ezzel párhuzamosan a központi környezetvédelmi projektek a természetvédelem erősítését, valamint a Tisza-völgy árvízvédelmének és a zaj-levegő monitoring fejlesztését célozzák.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás teljes egészében központi konstrukcióként valósul meg. A 2004-2006-os időszakra mintegy 64,2 milliárd forint támogatási összeg áll rendelkezésre. Ezen belül a főúthálózat műszaki színvonalának emelése témakörben az utak nagyobb tengelyterhelésének elérését, elkerülő és tehermentesítő utak építését, továbbá a főúthálózat kapacitásának növelését szolgáló projektek kaphatnak támogatást. Emellett a környezetbarát közlekedési infrastruktúra témakörben az elővárosi közösségi közlekedés, valamint az intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése élvez elsőbbséget.