Újsághírekből szembesülünk, hogy a kormány egy olyan adócsomag bevezetésének a javaslatán dolgozik, amely a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adómentesség megszűntetését célozza. Az alapötlet az, hogy az adóbevételeket oly módon növeljék, hogy a béren kívüli juttatásokat, mint természetbeni juttatásokat adóztatják meg (105,59%). Egy egyszerű kalkuláció, amelyben ezt a 105%-ot alkalmazzuk, a jelenleg munkavállalóknak adott béren kívüli juttatásokra vonatkoztatva valószínűleg egy tetszetős számot eredményez, de nem a valóságot tükrözi és olyan különösen negatív mellékhatásokkal járhat, amelyre szeretnénk rávilágítani.
A béren kívüli juttatásokat a munkáltatók adják munkavállalóiknak, így téve lehetővé dolgozóik életszínvonalának a növelését a vállalat számára limitált (minimális) költségek mellett.
Ez nem kötelező, mértéke csökkenthető vagy megszűntethető rendkívül egyszerűen. Az általunk végzett felmérések igazolják, hogy a legtöbb cég felfüggesztené a béren kívüli juttatásait, amint azokat adó terheli. Az a néhány vállalat, amely megtartja a béren kívüli juttatások rendszerét, az adót beleépíti abba a keretösszegbe, amit jelenleg munkavállalóinak ad, így a dolgozóknak szánt nettó összeg, csaknem felére csökkenhet.
Érdekes megvizsgálni a béren kívüli juttatások hatását a nemzetgazdaság szintjén. A legtöbb béren kívüli juttatást utalvány formájában adják (vagy kártya formátumban, étkezési, melegétel, üdülési csekk, wellness, ajándék, kultúra stb.) A felhasználásuk meghatározott célokra korlátozódik: élelmiszer, meleg étel, kulturális tevékenységek… Egyike a rendszer legfőbb tulajdonságainak, hogy teljes mértékben áttekinthető, ami azt jelenti, hogy a rendszeren átfolyó jövedelmek egy része nem tűnik el az adózás nyomán. Az összes résztvevő (cégek, utalvány-, vagy kártyakibocsátók, elfogadóhelyek) közötti tranzakció banki átutalásokon keresztül történik és nyomon követhető. Így ez egy nagyon biztonságos rendszer adózási értelemben.
Hangsúlyoznunk kell egy másik kulcsfontosságú elemet, különösen a jelenlegi nehéz helyzetre tekintettel: a béren kívüli juttatásokon keresztül allokált pénzösszegeknek pozitív hatása van a nemzetgazdaságra. Vegyük példának csak az étkezési utalványt vagy az üdülési csekket, a kapott összeget, csak Magyarországon, hotelekben, éttermekben, vagy élelmiszerforgalmazóknál lehet elkölteni. Minden összeg könnyen követhető, és ÁFÁT valamint bérjövedelem utáni járulékokat generál. Ez az iparág rendkívül „munkaerő-igényes”, hiszen szolgáltatásokat biztosít, főznek és kiszállítanak stb., és tudjuk, hogy a jövedelem egy jelentős része az utalványok útján érkezik. Ez az iparág alapanyagokat vásárol (élelmiszer, ital), amelyek többségét Magyarországon állítják elő.
A béren kívüli juttatásokra vonatkozó adómentesség megszűntetése számos nem várt és negatív következményekkel járhat a gazdaságra:
• A várható adóösszeg, amelyet a béren kívüli juttatások megadóztatásából várnak feltehetően nagyon kevés lesz, mindazonáltal a cégek többsége megszűnteti a béren kívüli juttatások intézményét vagy drasztikusan lecsökkenti azt.
• A munkavállalók életminősége romlik egészen addig, amíg a jövedelmeket nem lehet újra növelni. A szociális hatás különösen nagy.
• A munkavállalók beszűntetik vagy radikálisan csökkentik fogyasztásukat az éttermekben, élelmiszerboltokban, kisebb hotelekben… ez tovább mélyíti a gazdasági krízis negatív hatásait és erősíti a recessziót valamint a munkanélküliséget.
• Az intézkedés a fekete gazdaságnak kedvez, hiszen parkoló pályára tesz egy rendkívül biztonságos és átlátható rendszert.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.