Az OSHA által közzétett adatok szerint a munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. A vizsgálatokból kiderül, hogy az elveszített munkanapok 50–60%-a a stressznek tudható be. Ez hatalmas költséget jelent mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében. Ennek azonban nem kizárólag az egyének számára van káros hatása. A fentebb felsoroltak egyben azt is jelentik, hogy a stressz által sújtott dolgozó egyre több gondot okoz az alkalmazó vállalkozásnak és rajta keresztül a nemzetgazdaságnak is.
Hazánkban a törvényi szabályozás is rendelkezik erről a problémáról. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, vagy pszichoszomatikus megbetegedés következhet be. Ilyen pszichoszociális kockázatot jelentenek például a munkahelyi konfliktusok, a nem megfelelő munkaszervezés vagy a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága.
A probléma pedig valóban figyelmet érdemel, hiszen a stressz az EU-27 országait tekintve a munkavállalók 22%-át érinti egy 2005-ös adat szerint. És várhatóan emelkedni fog azok száma, akik a munkahelyi feltételek miatt kialakult vagy az azok által súlyosbított stressztől szenvednek. A munka változó világa és a gazdasági válság hatására történő behatások egyre jobban megterhelik a munkavállalókat. A dolgozókat negatívan érintheti sok tényező: a munkavállalói létszám csökkentése, a tevékenységek kihelyezése, a feladatok és a készségek tekintetében a rugalmasság iránti megnövekedett igény, a határozott időre szóló szerződések szaporodó alkalmazása, a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének fokozódó nehézségei. A stressz megbetegítheti az embereket és problémák forrása lehet a munkahelyen és otthon egyaránt, emellett a szervezetek nyereségességét is jelentős mértékben befolyásolja. 2002-ben az EU-15 országaiban a munkahelyi stressznek betudható éves gazdasági költség a becslések szerint 20 milliárd eurót tett ki. Ugyanakkor EU-szerte számos gyakorlati példa van a munkahelyi stressz kezelésére. A megfelelő módszer alkalmazásával megkímélhetik a munkavállalókat a stressz egy jelentős részétől.
<A class=hircsat href="javascript:HighlightAll('''');">Éppen az ezen technikákat alkalmazó cégeket keresi a Szívbarát Munkahely Pályázat. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Flora közös pályázatára bárki nevezheti cégét, akinek a munkahelyén tesznek a dolgozók kiegyensúlyozottabb mindennapjaiért többek között a munkahelyi stressz kezelésének területén is. A nevezési határidő 2009. május 31. A pályázatot három kategóriában hirdetik meg: kis-, közép és nagyvállalatok számára. Idén a korábbi évekhez hasonlóan ismét lesz különdíj, amellyel a legaktívabb munkahelyeket díjazzák. Az idei különdíj a vállalati társadalmi szerepvállalást, a jótékonyságot állítja középpontba. A Szívbarát Munkahely pályázat részletes kiírását bárki elolvashatja és letöltheti a szivbaratmunkahely.hu weboldalról, ahol a nevezés feltételei is megtalálhatóak, illetve számos cikk, interjú foglalkozik a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás, a rendszeres testedzés illetve a munkahelyi stressz és stresszoldás témakörével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.