Az Európai Unió 28 tagországában 2018. január 1-jén 512,6 millió fő élt. A tagállamok népessége az utóbbi csaknem hatvan évben negyedével gyarapodott. Ezen belül a születések és halálozások egyenlegeként azt mondathatjuk, hogy a hatvan évet nézve növekedett ez idő alatt a népesség, ami az összes növekedés háromnegyedét magyarázza, míg a fennmaradó egynegyednyi bővülésért a migráció a felelős. Ugyanakkor az elmúlt években Európában a gyermekvállalási kedv messze nem érte el azt az értéket, amely ahhoz szükséges, hogy a népesség reprodukálja magát, 2016-ban a 28 tagország átlagában a teljes termékenységi arányszám 1,60 volt.
A migránsválságot megelőzően Európába relatíve kevés illegális bevándorló érkezett, a bevándorlás elsődleges motivációi között a munkavállalás, a családegyesítés és a tanulás szerepelt. Azonban az illegális bevándorlók aránya 2014-től kezdve felerősödött, a korábbi év 110 ezer fős adatáról 490 ezer főre, ők elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek ide. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint 2012–2018 között összesen 3,094 millió fő lépett be illegálisan az Európai Unió területére. Ezt a hat évet elemezve megállapítható, hogy a csúcsot a 2015-ös 1,82 milliós adat jelentette. A 2017-ben mért 204 719 fő fele a 2016-os adatnak, háromszorosa a 2012-es, duplája a 2013-as adatnak. Összesen az elmúlt pár évben közel 16 millió bevándorló (illegális és legális) érkezett az Európa Unió valamelyik tagországának területére, közülük minden második nem európai országban született. 2015-ben Németországban 10,7, Spanyolországban 9,5, az Egyesült Királyságban 8,7, Olaszországban 8,3, Franciaországban 6,6 százalék volt a külföldiek aránya, míg a 9 855 571 lakosú Magyarországon 156 366 külföldi élt, így arányuk 1,6 százalékos volt.
Ez a hazai arány annak is betudható, hogy Magyarország a demográfiai kérdéseket nem bevándorlással, hanem a családok támogatásával szeretné megválaszolni. Ezért 2010–2018 között a családok támogatására fordítandó költségvetési összeg a kétszeresére emelkedett, 960 milliárd forintról 1929 milliárd forintra, 2019-re pedig a kormány már 2004 milliárd forintra növelte a költségvetési keretet. A ráfordítások mértéke a GDP arányában a 2010. évi 3,5 százalékról 2019-re 4,6 százalékra növekedett. Az összes ráfordításon belül a pénzbeli családtámogatási ellátások, kedvezmények összege nyolc év alatt 43 milliárd forinttal, 2019-re pedig további 26 milliárd forinttal növekedik.
Az idei év, 2018, a családok éve. A korábbinál is több, a családokat szolgáló döntés született. A sok ösztönző mellett létrehozták a neves orvosról, pszichológusról elnevezett Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) központot, amely szervezet kutatásokkal segíti a kormány döntéseinek előkészítését és a családokat középpontba helyező politika megvalósulását. Elmondható, hogy hazánkban már több mint 35 éve tart a népességfogyás, de a kormány családpolitikájának köszönhetően nőtt a gyermekvállalási kedv. A kutatások alapján: a teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint húszszázalékos emelkedést jelent. Amíg 2000-2010 között 23 százalékkal csökkent a házasságkötések száma, 2010 óta a másfélszeresére emelkedett, 42,5 százalékkal több házasságot kötöttek tavaly, mint 2010-ben. Nem kérdéses az sem, hogy a népesedési problémákkal folytatott küzdelem valójában az értékek küzdelme, a küzdelem pedig valójában arról szól, képesek vagyunk-e kiállni a hagyományos családi értékek, az élet értéke mellett, képesek vagyunk-e nap mint nap igent mondani rájuk.
Egyre több jel, adat és felmérés mutatja azt, hogy a magyar emberek, köztük a fiatalok házasságban, a gyermekek közös felnevelésében gondolkodnak és hisznek a családi értékekben. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján bizakodásra ad okot, hogy a 40 év alattiak körében megduplázódott azok száma, akik szerint a házasság élethosszig tart. Egy másik felmérésből pedig az derült ki, a megkérdezettek 75 százaléka tartja fontosnak a szülői felelősségmegosztást. 2010 óta 22 százalékkal csökkent a válások száma, továbbá ahol mégis elválnak a szülők, ott jelentősen – 3 százalékról 13 százalékra – nőtt a közös felügyeleti jog igénybevétele.
A magyar emberek nem csupán értik a családpolitikát, hanem igénylik és támogatják is. Abban nemzeti konszenzus látszik kirajzolódni, hogy a gyermeket nevelő családok támogatása a nemzet jövője szempontjából is kulcsfontosságú. Novembertől tart a családpolitikai nemzeti konzultáció, december végétől értékelik az íveket, elektronikusan beérkezett válaszokat. A fiatalok önálló életkezdését segítő új támogatásról is kikérik az emberek véleményét. Kutatások szerint a magyarok családban szeretnének élni, ám a fiatalok általában eggyel több gyermeket terveznek, mint amennyi megszületik. Ennek oka egyaránt lehet az életkor vagy az anyagi helyzet, a kormány viszont szeretné lebontani ezeket az akadályokat. A fiatalok gyermekvállalását segíti a családi adókedvezmény, a gyermekétkeztetés, a tankönyvek költségeinek átvállalása, az otthonteremtési kedvezmény, a diákhitel elengedése gyermekvállalás esetén, és ezt szolgálná a fiatalok életkezdési támogatása is. Eddig is számos olyan döntést hoztak, amely gyakorlatilag állampolgári kezdeményezésből született, sokszor kapnak értékes jelzéseket, amelyeket beépítenek a szabályozásokba. Az biztos, hogy most, a konzultáció kapcsán sem lesz ez másképp.
A családok védelmének alkotmányos alapelveit szabályozza a nemzeti jogrendszerünk alapját képező Alaptörvény, amely szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő–gyermek viszony. A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. Az Alaptörvényben előírt sarkaltos törvényként az úgynevezett csvt azaz a családok védelméről szóló 2011. évi törvény az, amelynek egésze a fenti alkotmányos alapelvek kibontásaképpen a házasság, a családok, az anyák, a gyermekek védelmének legalapvetőbb elveit és szabályait határozza meg. A jogszabályban többek között az szerepel, hogy a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.