Nulla energiafelhasználású ház? Karnyújtásnyira van!
Az idén még csak a hatósági épületekre bevezetett új, az eddigieknél jóval szigorúbb épületenergetikai szabályozás 2021-től már minden építkezésre vonatkozik, aminek a kulcsátadása ezután a dátum után várható – így nem nehéz megjósolni, hogy rövid időn belül az építkezők körében slágertéma lesz a hőszigetelés. Csakhogy a szabályozás változásairól még az sem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, aki már érintett benne. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ezért évek óta folytat ismeretterjesztő kampányt az energiatudatosság jegyében, s idén március 20. és április 20. között a fogyasztók széleskörű lekérdezésével jár utána, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a szabályozás változásairól és a hőszigetelés témájáról.
Mivel egy-egy épület kulcsrakészre való kivitelezése legkevesebb egy-másfél évig, de jellemzően még tovább is eltart, könnyű belátni: a már folyamatban lévő építkezések igen tekintélyes hányada érintett az újfajta szabályozásnak való megfeleltetésben.
A szigorúbb szabályok magyarázata, hogy az Európai Unió részben környezetvédelmi, részben energiagazdálkodási megfontolásból az összes energiafogyasztás 11 százalékos csökkentését célozta meg. Ennek a törekvésnek az egyik legfontosabb eleme, hogy 2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.
A hőszigetelésről való gondolkodás régen és ma
A hőszigetelésről való gondolkodás sokat változott az elmúlt évtizedekben: eleinte a hőszigeteléstől elsősorban csak az épület állagmegóvását várták el, majd a hetvenes évek olajválsága – és vele a dráguló energia – fordította először a figyelmet a költséghatékonyság felé. A kétezres évek elejének ukrán gázvitájával az energiaellátás biztonsága ingott meg, és szembe kellett nézni annak hátulütőivel, hogy a felhasznált energia 70-80%-a importból érkezik. Ma pedig, amikor évről-évre saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás hatásait, a környezettudatosság is bekerült a hatékony hőszigetelés melletti érvrendszerbe.
Fotó: VG / PR
A szemlélet változásainak megfelelően változott az épületenergetikai szabályozás is, bár hazánkban a szabályozás megváltoztatásából szinte teljesen hiányzik a fokozatosság.
Gyorsan végbemenő változások
A 2015-ben és a 2018-ban bevezetett szabályok arról tanúskodnak, hogy az épületenergetikai törekvéseket a költséghatékony modell bevezetése vezérelte, míg a 2019-es és 2021-es rendelkezések a közel zéró energiafelhasználású modell bevezetéséről fognak szólni. Csakhogy a két modell bevezetése között van egy különbség: míg az elsőnél a terveknek kellett megfelelniük a szabályoknak, a második esetében az energetikai megfeleltetést a kész házra vonatkoztatják, s a használatba vételi engedély kiadásához kötik. A kettő keresztmetszetében pedig ott vannak azok az építkezések, melyek akkor kezdődtek el, amikor még elég volt a tervezőasztalon bizonyítani az energetikai szabványok meglétét, de kulcsátadáskor a használatba vételi engedély megszerzéséhez már a szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük.
Az épületenergetikai szabványokat a ház- és lakásfelújításoknál is érvényesíteni kell, bár a szabályozás ez esetben megengedőbb: a teljes épület legfeljebb egynegyedét érintő, kismértékű felújítás során csak a felújítandó részre kell koncentrálni a megfeleltetésnél, míg a nagyobb felületet (például a homlokzatot) érintő felújításoknál már jóval összetettebb a szabályozás.
Csak 98% levegő kell a környezettudatossághoz
A környezettudatosságot és az energiamegtakarítás maximalizálására való törekvést már a hőszigetelő anyag megfelelő megválasztásával érvényesíthetjük: a 98%-ban levegőből álló, fokozott hőszigetelő képességű grafit adalékos polisztirolhab például a svájci Büro für Umweltchemie 2018-ban nyilvánosságra hozott, többszempontú elemzése szerint a teljes életciklusa alatt csak minimális környezeti terhelést jelent, és kifejezetten ökotudatos választás az építkezőnek.
Ahhoz, hogy az új előírásoknak megfeleljünk, a gazdaságos, korszerű polisztirol hőszigetelés vastagságát mindössze 5-10 cm-el kell növelni, ami egy építkezés egészéhez viszonyítva elenyésző összeggel növeli a teljes költségvetést. A vastagabb, hatékonyabb hőszigetelés hamar behozza az árát: alacsonyabb lesz a fűtésszámla, kevesebb légkondicionálási költséggel kell számolni, összességében csökken a környezetet is terhelő fűtési és a hűtési energiafelhasználás.
A tervezett vagy folyamatban lévő építkezéshez és a felújításokhoz egyaránt hasznos iránytűt kínál a Hőszigetelj a holnapért! (hoszigeteljaholnapert.hu) honlap, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a környezet- és pénztárcakímélő polisztirol hőszigetelésről. A honlap címe beszédes: nemcsak a környezetterhelés csökkentésére való törekvést jelzi, hanem azt a tényt is, hogy a szabályozásban bekövetkező változások gyorsasága indokolttá teszi az időben cselekvést. Aki nem szeretne az utolsó pillanatban vészforgatókönyveken gondolkodni, az már a tervezőasztalon számol a szabványoknak megfelelő, hatékony hőszigeteléssel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.