Költségoptimalizálás 21. századi módra

Az ipari fejlődés történetében az alacsonyabb költségek melletti magasabb termelékenység a versenyelőny egyik záloga volt – nincs ez másképp az Ipar 4.0 korában sem. A globális piacon való jelenlét azzal jár, hogy egy gyártónak a világ bármely részén akadnak versenytársai, így a kevesebbért többet elv nem elég az érvényesüléshez: mindemellett magas színvonalú termék is szükségeltetik. A komplex lemezmegmunkálással, lemezalkatrész gyártással foglalkozó MELIOR LASER KFT. saját iparági tapasztalatai szerint mindezt komolyabb beruházás vagy az alkalmazottak kizsigerelése nélkül is el lehet érni. A biatorbágyi KKV a kulcsot a gyártásszervezés optimalizálásában és a digitalizálásban találta meg.

Technológiai fejlesztések globális környezetben

A globalizáció gazdasági környezetének sajátossága, hogy hogy a gépipar és a gépgyártás területén végbement technológiai fejlesztések, valamint az automatizálás eredményei lényegében a világ bármely pontján alkalmazhatóak. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a világ azonos tevékenységet folytató – pl. lemezmegmunkáló – üzemei azonos technológia és tárgyi feltételek mellett egy kaptafára működnének. A jelentős különbség ugyanis a világ különböző pontján tevékenykedő felhasználók között a technológiák összehangolásában, a technológiák láncolata által alkotott gyártási folyamatokban lehet. Kézenfekvő a következtetés: ez lehet a terület, ahol gyártó és gyártó között igazi különbség mutatkozhat mind minőségirányítás, mind gazdaságosság, mind gyártási költségek terén, vagyis ezen a területen szükséges innovációkat bevezetni a lehetséges versenyelőnyért. Az Ipar 4.0 trendjei ehhez számos támpontot nyújtanak.

Emberi beavatkozás nélküli gyártásszervezés

Az Ipar 4.0 célkitűzése a gyártási folyamatok automatizálásának támogatása, törekedve a minél inkább emberi beavatkozás nélküli gyártásszervezésre. Az Ipar 4.0 azonban semmiképpen sem „embertelen”, a digitalizálás és a robotizálás ugyanis nem működik ember nélkül; a szakmunka jellege természetesen ebben a rendszerben óhatatlanul átalakul. Az ideális eredmény egy organikus rendszer megteremtése, amely digitális támogatással lehet igazán sikeres – ennek megvalósítása túlmutat az informatika keretein, ugyanakkor nincs igazán nagy beruházás igénye, hiszen nem csak az automatizálásról szól.

Az organikus termelési rendszernek kiemelten fontos eleme a gépek összeköttetése, és ezen keresztül az adatok gyűjtése annak érdekében, hogy a teljes anyagáramlásra vonatkozóan megvalósulhasson az automatizált gyártásszervezés. A mai, korszerű gépekkel mindez nem utópia, de sokkal jellemzőbb, hogy a modern gépek korábbi generációs, még kiválóan funkcionáló társaikkal együtt működnek az üzemben. Ebben az esetben kézenfekvő lehetőségként adódik, hogy a gyártás kisebb lépéseinek, részfolyamatok fejlesztéseként valósul meg a gyártásszervezés automatizálása. Talán nem fogja át az átalakítás a gyártás egészét, de a részterületek fejlesztése éppúgy érezhető pozitív változásokat hozhat.

Az automatizált gyártásszervezés már csak azért sem valósulhat meg teljes körűen, mert számos iparágban kulcsfontosságú az ember részvétele a gyártási folyamatban. Az ellenőrzés, a kontroll megléte csak humán erővel megoldható. Az ipar ilyen tipikusnak mondható területe a MELIOR LASER tapasztalatai szerint a lemezalkatrész-gyártás is: a színvonalas termékek gyártása az iparágban csak úgy biztosítható, ha a minőségellenőrzés és minőségbiztosítás összetett, felelősségteljes lépéseit és folyamatait felkészült munkatársak irányítják és végzik. Az egyes megmunkálási lépések között a félkész alkatrészeket – mindegyiket egyedi módon – tüzetesen át szükséges vizsgálni, hogy egyenletes minőségű munkadarabokkal folytatódjék a gyártás a következő munkaállomáson. Nemcsak azért indokolt ez a fajta odafigyelés, mert az egyik-másik munkaállomást elhagyó félkész alkatrészek között még a legmodernebb gyártósoron is akadnak hibásak, hanem gazdasági megfontolásból is jelentősége van annak, hogy kizárólag hibátlan félkész termékkel dolgozzon tovább a gyártó.

Másodpercek górcső alatt

A gyártásszervezés fejlesztésének fontos eleme a gyártás idejének a csökkentésére való folyamatos törekvés, s ennek érdekében a technológiai idők mérése és kontrollálása, a kapacitáselemzés és mellékidők csökkentése.

A MELIOR LASER gyártási rendszere a folyamatirányítás ezen elemeinél törekszik előrelépést elérni: komoly eredményt hozott az elektronikus jegyzőkönyvezés a gyártásközi ellenőrzéskor, aminek folyamán a munkatársak vezeték nélküli mérőeszközökkel, egy gombnyomással visznek be mért adatokat egy speciális, sokoldalú elemzést lehetővé tevő digitális adatbázisba. A gyártás idejének csökkentését célozta az elektronikus belső műszaki dokumentáció alkalmazása, melyet az indokol, hogy nem működhet a rendszer a dokumentációs rendszer teljes digitalizációja nélkül. Minden technológia számára specifikus belső gyártmányrajzok, technológia utasítások készülnek, s a dokumentáció immár teljes egészében elektronikus. Lényeges időmegtakarítást jelent a mindent átfogó digitális dokumentáció alkalmazása a minőség-ellenőrzés bármely fázisában.

Monitorok a gyártócsarnokban

A gyártásszervezés területén a kapacitáselemzés és az üzemi kontroll fejlesztése is megtérülő befektetés. A MELIOR LASER gyártócsarnokában például kihelyezett monitorok jelzik, melyik gépen éppen milyen feladat készül, és azt melyik munkatárs végzi. A megoldás hasonló eredményt hoz, mint a futószalagos gyártás esetén működő információs monitorozás, biztosítva a sorozatgyártott termékek reális normaidejének mérését, és hozzájárulva a munkatársak önellenőrzéséhez. Komoly előrelépést jelent a minőségellenőrök támogatása is a munkafolyamatok elemzést követő ésszerűsítésével. A minőségellenőrzés ütemezése a vállalatirányítási rendszer optimalizálása révén segíti a munkatársak tevékenységét. Utóbbi vállalatirányítási rendszert a gyártócsarnok több pontján, erre szolgáló terminálokon érhetik el a kollégák.

Az említett példákhoz hasonló specifikus rendszer-optimalizálás azoknak a kis- és középvállalkozásoknak is látható eredményt hozhat, amelyek nem tudnak nagyobb beruházásokba invesztálni; még úgy is, ha a fejlesztések külön-külön csak részfolyamatokat fednek le. A legvégső cél ezek termelési rendszerré hangolása, a teljes anyagáramlás átfogása, a digitális gyár víziójának elérése.