Új megoldások felé nyit az MFB Invest

Milyen feladatokkal bízták meg, amikor az MFB Invest élére került, s ezekből mit sikerült megvalósítani?

A tulajdonos MFB Csoport új stratégiája a portfoliótisztítással párhuzamosan amellett tette le a voksot, hogy a hazai kis- és középvállalati finanszírozás minden területén érdemi kínálattal tudjuk segíteni a szektor cégeit. Nincs még olyan bankcsoport Európában, ahol a hitel, a tőke és garancia is házon belül érhető el, ezért a társaság a szinergiák további kihasználására igyekszik törekedni. Az MFB Invest a tőkeoldalon aktív, ugyanakkor a termékportfólió itt is szétvált, a startup vállalatokkal a csoport másik tagja, a Hiventures foglalkozik, nekünk az érett, növekedési szakaszban lévő vállalkozások tőkeági finanszírozása az üzleti fókuszunk. Az idei feladat a dinamizálás volt, amiben azt gondolom, hogy nem vallottunk szégyent, hiszen a 2018-as 1,5 milliárd forint helyett helyet idén 28,2 milliárdos tőkebefektetést hajtottunk végre. A belső folyamatainkat megreformáltuk, ezen belül kiemelten fontosnak tartom, hogy létrehoztuk az első két, saját tőkealap-kezelőnket, amellyel a jövőben nemzetgazdaságilag kiemelt vállalkozások tőkefinanszírozását is el tudjuk majd látni.

Mennyire kockázatos világ ez?

A startup vállalatoknál kisebb befektetéssel jókora nyereségre (nagy kockázatvállalás mellett) lehet szert tenni, de a nagy cégek esetében a tőkeigényt jellemzően valami új piac felé történő elmozdulás, akvizíció, beruházás kelti fel. Ezek esetében a befektetési kockázat a startrupoknál kisebb, hiszen a cég alaptevékenysége egy esetleges rossz döntés esetén is megmarad, ugyanakkor a másik oldalon természetesen ott van, hogy jóval nagyobb összegeket kockázatunk. A fentiek miatt az MFB Invest azokban az esetekben, ahol a tőkebefektetés mértéke túl nagy, általában más tőkepiaci szereplőkkel együtt válik befektetővé. Erre a kockázatmegosztásra lehet jó példa az a 68 milliárdos tőkealap, amelynek létrehozásáról december elején állapodtunk meg a kínai Chi Fu Investment Grouppal.

Az olcsó pénz időszakában mennyiben van szükség tőkére? Soha nem volt ilyen olcsó a hitel...

Számos ügyletnél valóban elegendő a hitelfelvétel, ám nagyon sok üzletnél – s az akvizíciók például ilyenek – a cég tőkeellátottságán is javítani kell. Sokszor leírt dolog, de még mindig tény: a magyar vállalatok zöme alultőkésített az európai, de sok esetben még a régiós vetélytársakkal szemben is. A tőkeoldali finanszírozás természetesen drágább, hiszen a befektetés mögött nincs garantált fedezet, épp ezért a hozamelvárás magasabb. Ami pedig a társfinanszírozást illeti: nem egy esetben olyan csomagot állítunk össze a partnerünknek, ahol az MFB-csoport egészének a termékkínálata elérhető: a tőkebefektetés mellett a szükséges beruházásokhoz hitelt nyújtunk, amihez igénybe vehető a Garantiqa kezességvállalása is.

A tőkebefektetések mellett a hírek szerint új területekre is eveznek. Miként válik, válhat az MFB Invest kötvénybefektetővé?

A magunk részéről teljesen egyetértünk a Magyar Nemzeti Bank azon terveivel, hogy a vállalati finanszírozásban szélesíteni igyekeznek a forrásbevonás lehetőségeit, s igyekeznek felfuttatni az itthon kezdetleges állapotban lévő kötvénypiacot. A fentiek nyomán készen állunk arra, hogy a jövő évtől 500 millió forint feletti vállalati kötvénybefektetéseket hajtsunk végre, s idővel pedig akár a másodpiacon is vásárolnánk kötvényt – ez utóbbi jól kiegészítheti az MNB Növekedési Kötvényprogramját. Fontos tudni, hogy a kötvénybefektetés az MFB Invest számára is kedvezőbb lehetőség, hiszen a kötvények sokkal forgalomképesebbek, mint az üzletrészek, emellett pedig arra is lehetőséget biztosítanak, hogy befektetési kockázatunkat a papírok értékesítésével idővel mérsékeljük, menedzseljük.

A másik új terület, ahová bemerészkednek, azok az úgy nevezett városalapok. De mit is jelent a városalap?

A korábbi években a települések általában hitelből vagy épp kötvénykibocsátásból finanszírozták saját feladataikat, ám arra ezen megoldások mellett nem, vagy csak részlegesen (a saját fenntartású intézmények esetében) volt lehetőség, hogy a helyi vállalkozások tőkehelyzetét erősítsék. Pedig ésszerű cél, hogy az önkormányzatok ilyen módon vegyenek részt a helyi a gazdaság élénkítésében. Ezt teszi most lehetővé a városalap, amely egy helyben felhasználható kockázati tőkealapként működik. Alapvető különbség, hogy ezúttal csak fejlesztési célra lehet elkölteni az összegeket, azt pedig, hogy valóban üzleti döntések születnek az biztosítja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Csoportra bízták ezeknek a városalapoknak az elindítását, s a bank a saját pénzét kockáztatja a befektetésekkel. A pénzek így nem szűken vett városfejlesztésre fordítódnak, hanem kizárólag a városok és vonzáskörzetükben lévő vállalkozások tőkeellátottságát tudjuk általa javítani. A tőkealap-kezelőben szakmailag felkészült munkatársak, pénzügyesek, bankárok végzik a befektetési munkát.

Az önkormányzatoknak milyen beleszólásuk van a befektetési döntésekbe?

A városok két főt delegálnak a három tagú befektetési bizottságokba, amely testület egyfajta előszűrőként működik majd. Ez a mi befektetéseinknek is biztonságot ad, hiszen a településen ismerik a leginkább saját vállalkozásaikat, a személyes kapcsolatokon túl az iparűzési adó bevételek alapján a gazdálkodásukra is rálátnak. Ugyanakkor a konkrét befektetésekről a befektetési bizottság javaslata alapján minden esetben az alapkezelő dönt majd.

Azért város és város között nagy lehet a különbség. Mi alapján dől el, hogy mely városok esetében nyílik meg a lehetőség városkötvény kibocsátására, s hogy mekkora legyen a városalap mérete?

Minden egyes városalap megszervezését egy megvalósíthatósági tanulmány megalkotása alapozza meg, amelyek elkészítéséhez külső szakértőt veszünk igénybe. Ezen munka során feltérképezzük az adott városban jelen lévő iparágakat, szegmenseket, s a potenciálisan tőkebevonásban gondolkodó cégek körét. Fontos ugyanakkor, hogy ne csak a jelenleg már a városban s agglomerációjában működő vállalkozásokat térképezzük fel, hanem a potenciális befektetőkkel, sőt azok esetleges beszállítóival is számoljunk a terveknél. Debrecen esetében egyértelműen az elmúlt évtized ipari fejlődése, többek között a BMW gyár megtelepedésének hatásai vezettek oda, hogy a debreceni városalap 10 milliárdos keretösszeggel valósult meg. A karácsony előtt létrehozott székesfehérvári városalap 5 milliárdos nagyságrendjét pedig a már a városban lévő komoly ipari potenciál – gondoljunk csak a Philipsre, az Alcoa-ra vagy a Denso-ra – s természetesen az új fejlesztések egyaránt alátámasztották. Az érintett cégek tevékenységükkel mind hozzájárulhatnak az adott település gazdasági fejlődéséhez, az ott lakók helyben maradásához, hiszen a városalapokból elsősorban komoly középvállalkozások tőketámogatását akarjuk megoldani.

Mekkorák a befektetési korlátaik?

Elvben, az alapoknak a törvényi szabályozás méretéig van lehetősége a kötelezettségvállalásra , azonban ismerve a magyarországi cégméreteket, leginkább a 200-500 millió forintos tőkebefektetésekben gondolkodunk. Ez magyarázza azt is, hogy a további, szervezés alatt álló városalapok esetében az alapok mérete a legtöbb esetben 3 milliárd forint körül alakul majd. A befektetési összeg és az, hogy így viszonylag szétaprózódott portfóliónk lesz majd, egyrészt növeli a költségeinket – hiszen egy 200 milliós befektetés bevizsgálása nagyságrendileg azonos összegbe kerül, mint egy milliárdos befektetésé -, ugyanakkor komoly mértékben csökkentheti a befektetési kockázatokat is.

Milyen sikeraránnyal és milyen hozamszinttel számolnak majd?

Ez esetben sem startup vállalkozásokról van szó, amelyektől hatalmas felfutást (vagy épp komoly bukást) várhatunk, mindenképp érett, akár helyben, akár máshol már komoly múlttal bíró cégeket várunk, amelyek további fejlődés előtt állnak az adott településen. Azt is látni kell, hogy az a tény, hogy az adott település „ismeri” a befektetésre jelentkező céget, a mi kockázati prémiumunkat is csökkenti, így összességében 6-7 százalékos hozamelvárást fogalmaztunk meg, míg a bukási arányt – merthogy azért mégiscsak kockázati tőkebefektetésről van szó – 20 százalék alatt szeretnénk tartani.