Adatszolgáltatási reform várható (X)

A Pénzügyminisztérium által tervezett rendszer segítségével a munkáltatók – elsősorban a kis és középvállalkozások – foglalkoztatás adatszolgáltatására fordított idő és pénzköltsége jelentősen csökkenhet a jövőben. A törekvés célja egy olyan digitális platform megteremtése, amely egységesíti a jelenleg időben, formátumban, fogalomhasználatban eltérő, de hasonló és részben összefüggő, egymást átfedő adatszolgáltatási rendszert, melynek dokumentációja még nyomtatványalapú, többszöri információlekéréssel működik.

Ahhoz, hogy az adó- és járulékcsökkentés teljesen ki legyen használva az új rendszer mellett is, érdemes szakértővel átnézni a lehetőségeket, az elkészült bevallásokat részletesebben átvizsgálni. Felmerülhet ugyanis olyan szcenárió, ami az új rendszer számára még ismeretlen lesz vagy olyan egyedi eset, ami még nem került bele a rendszer programjába. Persze, az is igaz, hogy a mostani adatszolgáltatási rendszer sem működik tökéletesen. A benyújtott bevallások a 3-10 százalékát szűrte ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal belső ellenőrzési folyamata a 2020. és 2021. évi statisztikák szerint. Ez több mint egymillió hibás adatszolgáltatást jelentett. Online felületen további hiányt jelent az is, hogy a hibás adatokat nem minden adatfeldolgozó rendszer jelzi azonnal az adatszolgáltató felé, az utólagos ellenőrzések száma pedig minimális. Az üzleti haszon hangsúlyozása mellett tehát azt is látni kell, hogy a rendszer zökkenőmentes működéséhez technológiai fejlődésre is szükség lesz. Ez azonban nem kell, hogy érintse a már meglévő hatósági szakrendszereket, viszont az új adatszolgáltatási rendszert igen. Olyan adatgyűjtő rendszerre van szükség, mely a szakrendszerek igényeihez tudja párosítani a beérkező adatokat, a formanyomtatványoknak megfelelően.

A Pénzügyminisztérium több üzleti célt és alapelvet is kitűzött, annak érdekében, hogy a rendszer sikerét garantálni tudja. A célok és a beazonosított problémák közötti kapcsolat tisztán látható. Az öt célkitűzés közül az első, az adatszolgáltató kis és középvállalkozások, illetve a foglalkoztatottak igényeinek előnyben részesítése, terheiknek csökkentése, melynek következménye az, hogy a rendszerfejlesztőknek figyelnie kell arra, hogy a tervezett adatszolgáltatási platform, szoftver milyen többletköltségekkel járhat. A második cél az, hogy a foglalkoztatónak csak olyan adatot kelljen benyújtania, amely egyik állami szervezetnek sem áll rendelkezésére, így biztosítva az adatszolgáltatás mennyiségi csökkenését. A megfelelő működés és hatékonyság érdekében többszintű ellenőrzési funkciókat kell alkalmazni a programon belül, lehetőség szerint már az adatszolgáltatás közben és nem csak utólagosan, hogy a leadott űrlap csak helyes információkat tartalmazzon, így mérsékelje az utómunkákat. Ahhoz, hogy egy ilyen rendszer életbe léphessen, az is lényeges, hogy megfeleljen az adatvédelmi elvárásoknak, illetve széles körű jogszabály módosításokat is igényel.

A célkitűzések komplexitását felismerve, a jogszabály módosítások tervezésére, elővezetésére és elfogadására szánt idő miatt egyértelmű, hogy ha a rendszer alapjai el is készülnek, bizonyos ideig a jelenlegi és az új adatszolgáltató rendszernek egyszerre kell működnie.