Egyre lassabban döntenek a lakásvásárlásról az érdeklődők

Az ingatlanközvetítők számára ez azt jelenti, hogy a korábbinál lényegesen többször kell megmutatniuk egy-egy lakást az érdeklődőknek, mire az megtalálja a vevőjét.

A CSOK-változások, azaz július 1-je előtt egyébként a kivárás volt jellemző vevői és eladói oldalon egyaránt, melynek hatására a kínálat is felduzzadt valamelyest. A kivárás természetesen együtt járt a magasan kitartott árakkal, hiszen

az eladók bíztak a CSOK-osok és az egyetemisták nyári rohamában.

Mint Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetőjének szavaiból kiderült, a CSOK-osok meg is érkeztek az ingatlanpiacra: már július első heteiben több olyan érdeklődővel találkozott, akik babaváró hitel segítségével szerettek volna lakást vásárolni. És természetesen olyan is akadt közöttük, aki már el is indította a hivatalos ügyintézést.

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban leginkább csak azok az ingatlanok keltek el, melyeknél nagyobb alkura nyílt lehetőség. Hart Erzsébet ezzel kapcsolatban egy példát is említett: a IX. kerületben, metró közelében, egy tágas, kétszobás, erkélyes, felújítandó lakás közel 7 százalékos árengedménnyel kelt el. Ilyen mértékű alku az elmúlt hónapokban nem igazán volt jellemző.

Az említett lakásnak a négyzetméterára alulról súrolta a 600 ezer forintos szintet. Ennél jellemzően magasabb, 600-750 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát most a lakások a két kerületben, de a pontos összeg többek között az állapottól, környezettől és emelettől is függ

– tette hozzá a szakértő.

Számít emellett az egyes területek vonzósága is. Ebből a szempontból a VIII. kerületben leginkább a Corvin-negyed, a Palotanegyed, valamint a körút, azaz a 4-es, 6-os villamos vonala a legkedveltebb a vásárlók körében, de a 4-es metró által érintett részek is fokozatosan fejlődnek. A IX. kerületben továbbra is a Belső-Ferencváros a legfelkapottabb az egyetemek közelsége miatt, de a József Attila lakótelepet is szeretik a vevők a gondozott parkjai és kiváló ellátottsága miatt.

További fontos tényező az értékesítés szempontjából a lakás mérete, ugyanis a nagyobb lakásokra lényegesen szerényebb a kereslet még mindig, mint a kisebbekre. Leginkább 35-60 négyzetméteres, lehetőleg kiváló közlekedési adottságú, jó állapotú, külön nyíló másfél-kétszobás lakásokat keresnek a vevők. És persze az is igaz, hogy

bár többen szeretnének téglaépítésű lakásban lakni, a panellakásokra is nagy az érdeklődés.

A nagy ingatlanok tehát nem annyira népszerűek: leginkább csak a befektetők vásárolnak nagyobb alapterületű lakásokat, de ők is elsősorban olyanokat, melyeket aztán két kisebb lakásra tudnak bontani. A befektetők kapcsán az ingatlanközvetítő megjegyezte azt is, hogy bár kisebb számban, de továbbra is jelen vannak a piacon.

Számuk csökkenésének oka, hogy olyan olcsón ritkán jutnak lakáshoz, hogy egy felújítás után elfogadható áron tovább tudják értékesíteni azt. Ugyanakkor bérbeadásra változatlanul vásárolnak: ebből a célból elsősorban olyan ingatlanokat keresnek, melyeket egy kisebb, “praktikus átalakítást” követően jó áron ki tudnak adni.

A kiadással persze továbbra sincsenek gondok, mert a kereslet még mindig erőteljes, miközben az árak magasan járnak: az egyszobás lakások bérleti díja is 100 ezer forintnál indul, míg a másfél-kétszobás lakások 130-150 ezer forinttól bérelhetők.

Aki tud, az inkább vásárol, mint bérel. Nagyon gyakran hitelre, és akadnak a vevők között olyanok is, akik csak minimális önrésszel rendelkeznek. A többség azonban a vételár felénél kisebb hitelösszeget vesz fel

– tette hozzá a Balla Ingatlan szakértője.