Nyaralókba kergette a járvány a home office-olókat

A COVID-járvány következtében tavasszal bevezetett távolságtartási szabályok felértékelték a saját, kis kerttel vagy terasszal rendelkező házakat. Sokan döntöttek úgy, hogy a nagyobb városokból kiköltöznek egy nyaralóba, hiszen a termelőüzemeket, a szolgáltatóipari szektort és a közellátást garantáló állami vállalatokat leszámítva szinte valamennyi iparág home office üzemmódra kapcsolt.

A nyaralók ára jóval kedvezőbb, mint a lakóingatlanoké, igaz, komfort és elhelyezkedés szempontjából sok esetben kompromisszumot kell kötni, összegezte az Otthon Centrum nyaralópiaci tanulmányának legfőbb tételeit Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta,

a Budapest környéki agglomerációs településeken a fővárosi lakásárak töredékéért, már 6 millió forintért is elérhetők nyaralók.

Ezért az összegért már egy kis kertes faházat is lehet kapni. Az akár tartós lakhatásra is alkalmas téliesített nyaralók a 6-12 millió forintos ársávban mozogtak idén. Ebben a piaci szegmensben a legdrágább nyaralók ára 20 és 30 millió forint között mozgott, vagyis ez már az azonos méretű családi házakéval vetekedett.

A Balaton déli partján található nyaralók adták az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok bő 10 százalékát.

Siófok a kategória nagy kedvence,

ámbátor a kifejezetten nyaraló besorolású ingatlanok nagyon változatos képet mutattak: a legolcsóbb, 18 milliós egyszobás panel apartmantól egészen a 40 milliós tégla építésű önálló házig szinte minden kategória képviselve volt, árnyalta az adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető szerint ezek a nyaralók kevés kivétellel 1980 előtt épültek, közepes vagy jó állapotúak és bár télen-nyáron használhatóak, a fűtés nem a családi házaknál megszokott, hanem elektromos fűtőpanel vagy valamilyen egyéb megoldás. A déli part az olcsóbb kategória iránt érdeklődők paradicsoma, Siófoktól távolabb sok nyaralót vettek 20 millió forintnál olcsóbban, sőt 10 millió alatt is volt értékesítés, de

a legtöbb ingatlan 16-18 millióért kelt el. Ezért az összegért 1-3 szobás, kis telken álló, jellemzően 1980 előtt épült házak cseréltek gazdát.

A Balaton északi partján Füreden és Almádiban volt jelentősebb számú nyaraló besorolású apartman-értékesítés, itt az átlagár 20 millió környékén maradt (500-700 ezer Ft/m²). A Balaton-felvidék festői falvaiban a legolcsóbb ingatlanokért 5 milliót kellett fizetni, a legdrágábbak pedig 50 milliónál kezdődtek és volt majd’ 70 milliós értékesítés is. Az átlagár tekintetében Balatonederics a legolcsóbb (18 millió forint), majd Ábrahámhegy (22 millió forint), Badacsonytördemic (25 millió forint) a sorrend. A jellemzően kétszobás ingatlanok 8-12 millióért keltek el, míg az újabb, nagyobb házak, jó méretű telekkel a 30-50 milliós ársávban.

Szinte egységesen érvényes, hogy az olcsóbb árfekvésű ingatlanok esetében lehetett nagyobb árkedvezményt elérni, ebben a szegmensben az első ajánlathoz képest akár 25 százalékkal olcsóbban is hozzá lehetett jutni egy nyaralóhoz. A 30 millió feletti eladásoknál jóval kisebb volt a rés, itt általában 10 százalék alatt maradt az alku lehetősége.

De Budapesttől távolodva már a drágább nyaralók esetében is komoly árengedményt tudtak elérni a vevők, különösen a sok szobás, nagy méretű ingatlanoknál fordult elő, hogy akár az eredetileg kínált ár feléért is gazdát cserélt az ingatlan.

A hegyvidéki ingatlanpiac is élénkült tavalyhoz képest: a Mátrában jellemzően 5-700 négyzetméteres kis telkeken, 2-4 szobás tégla, illetve faházak keltek el idén, az átlagár 14 millió forint volt. Ezen a vidéken a legnépszerűbb Galyatető és környéke.

A Duna mentén és a hegyvidéki településeken a nyaralók átlagára 8 millió forint volt, a legdrágább ingatlanok sem érték el a 15 millió forintot, míg a déli országrészben, a Dunaújvárosi, Tolnai járásban vagy Zalaegerszeg, Nagykanizsa környékén értékesített nyaralóingatlanok átlagára 4,7 millió forint volt.