Elárasztja egész Európát az olcsó acél

A negyedével, 1 százalékkal is visszaeshet a globális gazdasági növekedés, ha a vámtarifákkal való fenyegetés kereskedelmi háborúvá eszkalálódik – figyelmeztetett tegnap Paul Gruenwald, az S&P Global vezető közgazdásza. Hasonló eredményre jutott az Európai Központi Bank is, amelynek számításai szerint az árukereskedelem még ennél is nagyobb mértékben, akár 3 százalékkal csökkenhet egyetlen év alatt, ha módosulnak a vámtarifák. Ehhez pedig egy lépéssel közelebb kerültünk, miután Kína, az Európai Unió, Kanada és Mexikó is válaszlépéseket helyezett kilátásba az acél- és alumíniumimportra kivetett 25, illetve 10 százalékos amerikai vámokra.

Az amerikai kereskedelmi kamara előre figyelmeztette a kormányzatot, hogy a tarifák miatt növekedni fognak a hazai feldolgozóipar költségei, lassul majd az építőipar növekedése, és mindkét ágazatban visszaesik a munkahelyteremtés. Az Egyesült Államokban előállított acél ára már most is majdnem 50 százalékkal magasabb, mint az európai és kínai, az alumíniumé pedig extrém módon ingadozik, és a vámok csak rontanak majd a helyzeten.

Az amerikai alumíniumgyártók szövetsége élesen kikelt az ellen, hogy a vámokat kiterjesszék az EU-ra, Kanadára és Mexikóra, mert ezzel zavarokat okoznak az ellátási láncban, amelytől az iparági munkahelyek 97 százaléka függ. Az amerikai konzervdobozgyártás például nem képes ellátni az igényeket import nélkül, mert egyszerűen nincsen elég hazai alapanyag. A 120 országban jelen lévő, leveskonzerveket gyártó Campbell a fémárak két számjegyű növekedésére számít, ami jelentősen csökkenti majd a profitot.

Az áremelkedés emelni fogja az autóalkatrészek és az autók árát is, ami a termelés visszaeséséhez vezethet. Ez súlyos problémát okoz például Tennessee államnak, ahol majdnem ezer vállalat gyárt autóalkatrészeket, és az autóipar több mint 135 ezer embert foglalkoztat. A nagy vesztesek között lesz a mezőgazdaság is, mert az EU, Kanada és Mexikó a legfontosabb piacok közé tartozik, és válaszképpen mindhárom vámokat tervez kivetni az amerikai agrártermékekre. Az amerikai tejtermelésnek például a 14 százaléka megy exportra, és Mexikó a legnagyobb vásárlója.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja