"Benned van" kampány – Különös koalíció az ORTT-ben a közérdekű minősítésért

Az Új Magyarország – Benned van! kampány közel 500 millió forintért készült el, és az MDF-MSZP összefogásnak köszönhetően kapott zöld utat az Országos Rádió és Televízió Testülettől. Wéber János, és a két szocialista képviselő: Ladvánszky György,és Gyuricza Péter közösen hagyták jóvá a kampányt, míg a testület elnöke, Majtényi László, az SZDSZ-es Tímár János, és a Fideszes Szalai Annamária különvéleményben tiltakozott a döntés ellen – írja HVG.

A konfliktus lényege annak eldöntése, hogy a kampány politikai hirdetésnek minősül-e vagy – mint a jelen helyzet szerint – közérdekű tájékoztatásnak. A médiatörvény szerint politikai hirdetés csak kampány időszakban tehető közzé. A közérdekű közleményeknek két fajtája ismert: az állami vagy önkormányzat szervek által közzétett tájékoztató jellegű, ingyenes hirdetések a lakosság figyelmének felkeltésére szolgálnak, például a választásokon való részvételre hívnak fel. Az üzleti alapú közérdekű közlemények (például cégek jótékonysági akciói) viszont nem tartalmazhatnak politikai üzenetet.

Az Új Magyarország kampány számára médiafelületet vásárló Mindshare Médiaügynökség Kft.–nek  két évre 1,4 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésére ebből a célból. A cég munkatársa a lapnak elmondta: a kampány első két szakaszában még kereskedelmi reklámként közölték a szpotokat, most azonban már társadalmi célú hirdetésként. A közérdekű közlemények műsorideje a normál reklámidő árának 5 százalékáért megvásárolható, a köztévében például egy fél perces szpotért mindössze 127 ezer forintot kell fizetni.

Az ORTT a kampány kezdete óta nem tudott egységes álláspontot kialakítani az ügyben, a jelenlegi kérdést az MSZP és az MDF közös szavazat többsége döntötte el. Majtényi László, az ORTT elnöke szerint nem lehet közpénzből fizetni a kormányzati marketing tevékenységet, ezért nem elfogadható a jelenlegi minősítés. Tímár János, az SZDSZ delegáltja ennél radikálisabb álláspontos képvisel: szerint az állami, és önkormányzati szervek hatalmi pozíciója kizárja a tartalomvásárlást. A politikai szereplők megjelenthetnek a szerkesztett műsorokban, de nem áll jogukban, hogy reklámozóként jelenítsenek meg egy általuk fontosnak tartott üzenetet.