A globális éghajlatváltozás lényegével és fogalmaival a hazai lakosság tisztában van, azonban az emberek nagy többsége ezt természeti veszélynek tekinti és a sokkal inkább húsba vágó gazdasági és társadalmi következményekre kevesen gondolnak – derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. legfrissebb kutatásából.
A kutatás során, reprezentatív mintán 8 vidéki fókuszmegyében a 15 évesnél idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. A Magyar Természetvédők Szövetsége - a Környezet és Energia Operatív Program keretében - e 8 fókuszmegyében szervezte klímatörvény kampányát. A kampány célja a lakosság klímatudatosságának növelése és egy szociálisan igazságos, hosszú távú megoldást kínáló klímatörvény igényének népszerűsítése volt. A tájékoztató kampány eredményeként a vizsgált megyékben a 15 év feletti lakosság 12%-ának emlékezetében hosszú távon is megmaradt a klímatörvény fogalma.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik az éghajlatváltozásnak, a megkérdezettek spontán módon szinte kizárólag közvetlen természeti következményeket említenek, mint például a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (23%), az átlaghőmérséklet emelkedése (21%) és az elsivatagosodás, tartós aszályok (19%). Azt is jól mutatja a felmérés, hogy a környezeti változásokból fakadó további következmények (fajok kihalása 5%, gazdasági és társadalmi következmények, mint például éhínség és vízhiány 2%) alig fogalmazódnak meg az emberekben.
„Meglepő jelenség, hogy 2008-ban még reális veszélynek tartották az emberek a klímaváltozás következményeként bekövetkező energiaár növekedést, továbbá a szegények és gazdagok közötti különbségek növekedését, ez 2009 végén már nem tűnik számukra annyira aggasztónak.” – értékelte az eredményeket Gergely Ferenc, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatója.
A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé fenyegetőnek egy új népvándorlást (éghajlati menekültek) és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartják az emberek.
A lakosság klímatudatosságra törekvése a megkérdezettek saját bevallása szerint olyan kis költségvetésű újításokban mutatkozik meg jelentősebben, mint például a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje (48% számolt be erről), a nyílászárók kicserélése (39%) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatása (36%).
A felmérés során az is világossá vált, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak a hazai zöld civil szervezetek felé. Az emberek egyre inkább a környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépést, az egyre szélesebb körű tájékoztatást és felvilágosítást várják el a zöldektől, továbbá azt, hogy képviseljék a megújuló energiaforrások támogatásának ügyét a hazai politikai életben.
„Mi évek óta intenzíven figyeljük a Magyarországon tevékenykedő cégeket és szükség esetén radikálisan lépünk fel ellenük. 2010 első negyedévében egy éghajlatvédelmi törvény megszületését szeretnénk elérni, a lakosság széles körű tájékoztatásával és a parlamenti politikusokra gyakorolt hatással – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelmi programvezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.