Az NGM vizsgálja a Magyarországgal szembeni strasbourgi ítéletet

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 98 százalékos különadóval összefüggésben, egy adott magánszemély ügyében hozott ítéletet. Az ügy előzménye az volt, hogy a kormány az állami vagyonból juttatott eltúlzott mértékű, a jó erkölcsöt sértő végkielégítések és más hasonló juttatások tekintetében különadót vetett ki – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni – áll az NGM közleményében.
 
Szerintük a különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel.
 
„A strasbourgi bíróság elsőfokú döntése ellen Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre” – olvasható a közleményben. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre tanulmányozza az ítéletet.

Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta - mondta ki kedden, Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

N. K. M., az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a magyar külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011 májusában elbocsátották. Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában az európai emberi jogi egyezmény alapján tulajdonhoz való jogának, a hatékony kárpótláshoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott.

A bíróság megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak.

Az Alkotmánybíróság 2010. októberi döntése szerint Alkotmányba ütközik a Fidesz 98 százalékos különadója, mely a közszolgákat terhelné visszamenőleges hatállyal. Az AB szerint a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása viszont lehetséges.

A Fidesz nem késlekedett a válasszal: a döntés után be is nyújtották a törvénytervezetet az AB jogkörének korlátozására. Lázár János akkor kijelentette: az AB nem dönthetne olyan kérdésekben, melyek népszavazásra sem bocsáthatók. Lázár János azt is mondta akkor, hogy egy fillért sem fizetnek vissza a különadóból. A különadóra 2010 novemberében újra rábólintott a Parlament.

Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.