Az államfőhöz fordulhatnak a könyvvizsgálók

A szervezetnél fontolgatják, hogy a köztársasági elnökhöz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Nem a felelősséget akarják elhárítani, de azt sem szeretnék, ha a brókerbotrány egyik következménye a könyvvizsgálói tevékenység túlszabályozása lenne. A szakembereknek több tucat nemzetközi szakmai protokollt kell betartaniuk, és bár törekszenek rá, nem tudják százszázalékos biztonsággal garantálni, hogy nem csúszik hiba egy-egy beszámolóba

"Nem lehetünk felkészülve arra, hogy egy brókercégnek két nyilvántartási rendszere van: az egyik minden előírásnak megfelel, és a másikban jelenik meg a fiktív kötvények bevétele, amelyet kizárólag néhány beavatott lát" – hívta fel a figyelmet Lukács János, az MKK elnöke.

A könyvvizsgálók vagyonát eddig is zárolni lehetett, ha büntetendő cselekményt, például csalást követtek el. A felelősség második szintje, ha valaki gondatlanul jár el. Kis cégek esetében ezt a kamara fegyelmi eljárás keretében vizsgálja, közérdeklődésre számot tartó vállalkozások, mint például a Quaestor vagy a Hungária esetében pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közfelügyelete folytatja a vizsgálatot; ha bebizonyosodik, hogy a könyvvizsgáló büntetendő cselekményt követett el, vagyona ebben az esetben is zárolható. Ha gondatlanságot állapítanak meg, akkor a könyvvizsgáló kötelező biztosítása erejéig helyt áll, és akár kizárással is büntethető. A kamara szerint sem ebben az esetben, sem akkor nem indokolt a vagyon zárolása, ha a szakember kellő gondossággal járt el, ám mégis bekövetkezett a csalás például azért, mert a cégvezetés és a tulajdonosok összejátszottak.

Tavaly 100, tavalyelőtt 150, 2012-ben pedig mintegy 250 kamarai fegyelmi eljárást folytattak, amelyek csaknem 80 százaléka az évente kötelező kreditpontok meg nem szerzése, a tagdíj be nem fizetése vagy adatszolgáltatási mulasztás miatt indult, és jellemzően pénzbüntetés kirovásával vagy írásbeli figyelmeztetéssel zárult. A kamara fennállása óta, azaz 17 éve egyetlen könyvvizsgálónak sem volt büntetőügye.

Lukács János elmondta: a brókerbotrány következménye az is, hogy egyre többen fordulnak a Big4 cégek felé. Ezek a vállalatok azonban ugyanazokat a protokollokat alkalmazzák munkájuk során, mint bármely más könyvvizsgáló. Csalás esetén ők is tehetetlenek, hiszen annak megakadályozása és felderítése a cégvezetés dolga, nyomozati jogköre pedig a könyvvizsgálóknak sincs. Lukács János egyébként úgy véli: a brókercégeknél történtek rendszerhibára utalnak, hiszen évekig a felügyelet sem fogott gyanút. A többi között szükség volna egy informatikai auditrendszerre.