A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az új törvény - amely a tervek szerint idén november elsején lépne hatályba - érdemi változást hoz a közbeszerzéseknél. A közpénzek elköltésének legfontosabb szempontjaként beszélt a nyilvánosság, az átláthatóság növeléséről.
Szavai szerint az értékelések során nem a legolcsóbb ajánlatok kapják majd a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.
A javaslat - amely a hazai és az uniós forrásokra is vonatkozik - rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Mintegy 30 százalékkal csökkenti a közbeszerzési eljárások határidejét, csökkenti az üzleti titoknak minősülő adatok körét, pontosítja az összeférhetetlenségi, kizárási okokat, felelősségi viszonyokat - sorolta a miniszter, aki példaként hozta azt is, hogy 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni. Ezzel összefüggésben Lázár János célként jelölte meg, hogy a kis és közepes cégeket is helyzetbe tudják hozni, a nagyok ne tudják őket kiszorítani.
Mint mondta, a törvényjavaslatot május 19-én nyújtja be, a vitát pedig két részletben folytathatja le a Ház, és nyáron további konzultációkat tartanak. Bejelentette azt is, hogy legkésőbb 2016 nyarától az egész közbeszerzési rendszert digitalizálják, azaz minden közbeszerzés az e-közigazgatás segítségével zajlik, megszűnik a papíralapú ügyintézés. Ezt részben a visszaélések kizárásával indokolta a miniszter. Lázár János arról is beszámolt, hogy nemcsak az állami, hanem az államtól kapott pénz elköltése is közbeszerzés-köteles lesz, a tervek szerint 25 millió forintos értékhatártól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.