Mélyponton a hosszú távú várakozások

A brit cégek növekedést jelentettek 2017 utolsó három hónapjában, de a jövő év elején már ismét lassulásra számítanak, ahogy az erős infláció további nyomást gyakorol a háztartásokra – közölte csütörtökön a Brit Iparszövetség (CBI). A több mint egyéves mélypontot jelentő novemberi plusz 6-ról 19-re ugrott a szövetség havi növekedési mutatója, amelyet annak alapján számítanak ki, hogyan változott a vállalatok termelése. A jó hír, hogy a növekedés széles skálán, minden szektorban érezhető volt.

Ezzel szemben a CBI felmérésének hosszú távú kilátásokat illető komponense 4-re zuhant a novemberi 6-ról. Ez a legrosszabb eredmény a közvetlenül a Brexit-népszavazás után mért adat óta – számolt be a Reuters.

A brit infláció novemberben közel hatéves csúcsra, 3,1 százalékra emelkedett, nagyrészt a font gyengülése miatt. Mivel a bérek lassabban nőnek az áraknál, a legfrissebb statisztikák szerint a háztartások 2012 óta július és szeptember között fogták vissza leginkább a költéseiket. Ez, valamint az Európai Unióból való kilépés körüli bizonytalanság súlyos megpróbáltatást jelent a gazdaságnak, amely idén lassabban növekedett az EU többi tagállamáénál, és ez a tendencia az előrejelzések szerint jövőre is megmarad.

Némi reménysugár lehet, hogy növekedésnek indultak az álláshirdetésekben átlagosan ajánlott bérek: az Adzuna internetes álláskereső oldal szerint 1,3 százalékkal, évi 32 598 fontra kúszott az átlagos szint október és november között, ami 1,2 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában jelzettet. A legnagyobb mértékben, 2,2 százalékkal Londonban emelkedett ez az összeg, és eléri a 39 457 fontot. Még így is elmarad azonban a Brexit-népszavazás előttitől, amikor rendszeresen meghaladta a 40 ezer fontot – emlékeztetett az Independent. Az ország többi részéhez viszonyítva Skóciában a legrosszabb a helyzet, ahol a tavalyihoz képest 1,6 százalékkal alacsonyabb, átlagosan 29 630 fontos éves bérrel hirdetnek állásokat.

A meghirdetett bérek emelkedését várhatóan követi majd az általános keresetnövekedés, mivel a tavaly novemberihez képest ugyan 1,6 százalékkal kevesebb, de így is 1,1 millió a betöltetlen állások száma, így válogathatnak azok, akik elégedetlenek a fizetésükkel. A reálbérek és az életszínvonal emelkedésére azonban így sem számíthatnak jövőre a szigetország polgárai, annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint lassul majd az infláció. A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézete héten nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az átlagkereset 2025-ig aligha éri el a globális pénzügyi válság előtt mért csúcsszintet, és bár a 2018-ra várt bérstagnálás jobb kilátás, mint az idei visszaesés, a jövő év így is rosszabb lesz bérnövekedési szempontból, mint a pénzügyi válság előtti három évtized bármelyik éve.

Mélyponton vannak a bérnövekedési várakozások is. A Bank of England legutóbbi felmérése szerint az alkalmazottaknak több mint a fele azzal számol, hogy a fizetése jövőre nem változik vagy éppen csökken, ha a jelenlegi állásában marad, és a háztartásoknak alig több, mint a negyede várja pénzügyi helyzetének javulását. A Resolution Foundation elemzői szerint ennél is aggasztóbb, hogy a felmérésbe bevont alkalmazottak ötöde szinte biztosnak vagy egészen valószínűnek tartja, hogy jövőre elveszíti az állását.