Brüsszel a brit adóparadicsomok után veti magát

Bár csak márciusban kezdődik a Brexit-tárgyalások újabb szakasza, a háttérben mindkét fél előkészíti az adukat, hogy engedményekre kényszerítse a másikat. Az Európai Bizottság (EB) hamarosan felülvizsgálja az adóparadicsomok listáját, és a Nagy-Britanniához tartozó területekre fog összpontosítani – értesült az Independent. Brüsszel december 5-én fogadta el a legújabb feketelistát, de egyetlen brit sem került be a közé a 17 terület közé, amelyek Brüsszel szerint nem lépnek fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen, pedig szerepeltek a korábbi uniós felsorolásban, és némelyikük neve az offshore üzleteket leleplező úgynevezett Paradicsom-iratok okozta botrányban is felmerült.

A lista felülvizsgálatának hivatalosan semmi köze sincs a kilépési tárgyalásokhoz, nem hivatalosan azonban lesz szerepük az adóparadicsomokban pihenő milliárdoknak. A brit lapnak egy brüsszeli illetékes világossá tette, hogy utánuk erednek majd e pénzeknek. „Nagy-Britannia a múltban mindig megvédte őket. A jövőben ez nem fog megtörténni” – mondta a név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás.

A brit területek decemberben azért úszták meg a listára kerülést, mert súlyos károkat szenvedtek a tavalyi hurrikánokban. A felülvizsgálat kora tavasszal kezdődik meg, és olyan területeket érint, mint Anguilla, a Brit Virgin-szigetek, valamint a Turks- és Caicos-szigetek. Bermuda, a Kajmán-szigetek, Guernsey, a Man-sziget és Jersey már korábban ígéretet tett arra, hogy összhangba hozza szabályozását az uniós normákkal. Nem csekély összegről van szó: Gabriel Zucman, a Berkeley Egyetem akadémikusa szerint csak Nagy-Britanniában, a Man-szigeten, Jerseyn, Guernsey-n, Bermudán és a Kajmán-szigeteken 1,4 ezermilliárd fontot helyeztek biztonságba.

A pénz lehet az adu London kezében is: a Financial Times értesülése szerint brit alapkezelők már tárgyalnak a pénzügyminisztériummal arról, hogyan vihetnék haza kedvező adózással az ír és luxemburgi alapokban tartott nagyjából ezermilliárd dollárt ha a Brüsszel a kilépés után korlátozásokat vezetne be az átruházott brit alapokkal szemben. Michel Barnier, az EB főtárgyalója korábban egyértelművé tette, hogy a brit pénzügyi szolgáltatók nem kapnak majd könnyű hozzáférést az európai piachoz, mert ez a szektor nem szerepel Brüsszel másokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményeiben sem. Bár a Bloomberg felmérése szerint a maradó 27 tagállam közül több is rugalmasabb álláspontot foglal el e kérdésben, mint Barnier, az a legfontosabb a számukra, hogy a blokk egységet mutasson Nagy-Britanniával szemben.

A kilépés nemcsak a pénzügyi szektorra, hanem a Brexitet élesen ellenző Skóciára is súlyos hatással lesz. A regionális kormányzat elemzése szerint a skót gazdaság 8,5 százalékkal kisebb lesz 2030-ra uniós tagság és szabadkereskedelmi megállapodás nélkül.

Ez azt jelenti, hogy a GDP nominálisan 12,7 milliárd fonttal csökken, vagyis minden skóciai lakos évente 2300 fontot veszít. A befektetések 10,2 százalékkal eshetnek vissza. Még az EU eddigi legelőnyösebb, Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodásához hasonló egyezmény is 9 milliárd fontos GDP-csökkenést és személyenként évi 1610 fontos veszteséget okozna – ismertette Nicola Sturgeon. A skót miniszterelnök az ősszel dönt arról, hogy megpróbálkozzon-e egy újabb függetlenségi népszavazással, méghozzá annak alapján, hogyan haladnak majd addigra a tárgyalások Brüsszel és London között.