Csökkenő reálbérek, dráguló közlekedés

Ismét emelkedett, átlagosan 3,4 százalékkal, január 2-tól a vonatjegyek ára, és 3,6 százalékkal a bérleteké Nagy-Britanniában, ahol a vasút – az ellenzéki Munkáspárt szerint – sokak számára már-már megfizethetetlenné vált, amióta 2010-ben a konzervatívok hatalomra kerültek.

A legrosszabbul a Birmingham és az ország hatodik legforgalmasabb állomása, a londoni Euston pályaudvar között ingázók jártak. Számukra a közel 200 kilométeres, kétórányi útra szóló éves bérlet 2010 óta 2539 fonttal (mintegy 884,5 ezer forinttal) kerül többe, és eléri a 10 567 fontot (3,7 millió forint). Ez 32 százalékos növekedés, arányaiban azonban csekélyebb a Munkáspárt által felfedezett legnagyobb, 50 százalékos ugrás mellett; ez a Tame Bridge Parkway és Nuneaton közötti 50 kilométeren utazókat sújtja. Turisták számára jó hír, hogy a repülőtéri gyorsjárat, a Heathrow Express nem drágul. A vasúttársaságok a fejlesztések és karbantartás forrásigényével indokolták az áremeléseket. Mivel ezek az utóbbi években folyamatosan elmaradtak, a britek gyakorlatilag alacsonyabb színvonalú szolgáltatást kapnak egyre drágábban.

A vasúti áremelkedés messze meghaladja az inflációt, ami összesen 20,6 százalékos volt 2010 és 2017 között, és háromszorosa a béremelkedésnek, ami tavaly nem érte el a 2 százalékot, és az előrejelzések szerint alacsony marad idén is – emlékeztetett a The Independent. A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint Nagy-Britannia az átlagos alkalmazotti reálbér 0,7 százalékos visszaesésével egyenesen sereghajtó lesz e téren a fejlett ipari országok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 32 tagállama között. Rajtuk kívül csak Spanyolországban és Olaszországban várható visszaesés, míg az élre Magyarország kerül majd 4,9 százalékos növekedéssel. Az eurózónában az előrejelzések szerint átlagosan 0,6 százalékos reálbér-növekedést prognosztizálnak – idézett a jelentésből a The Guardian.

A brit reálbérek még mindig alacsonyabbak a 2008-as pénzügyi válságkor mértnél, és 2025-ig nem is érik el a korábbi szintet – húzta alá Frances O’Grady, a TUC főtitkára. A Költségvetési Tanulmányok Intézete hasonló eredményre jutott, modellszámításai szerint 2021-ig nem egészen 5 százalékos halmozott reálbér-növekedés várható, vagyis az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben is elmarad a 2008-ban mért szinttől. Az ország a II. világháború vége óta nem élt át ilyen gyenge reálbér-növekedési időszakot.

A szakszervezeti szövetségnél kissé optimistább a Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet, amely a reálbérek stagnálására számít 2018-ban. A britek 77 százaléka is pénzügyi helyzetének szinten maradását vagy romlását várja idén – derült ki a legnagyobb helyi közvélemény-kutató, a YouGov felméréséből. Eszerint a megkérdezetteknek alig 13 százaléka bízik pénzügyi helyzetének javulásában.