A kötélvasút tervét az 1930-as években ifj. Hantos István mérnök fogalmazta meg, aki üzleti lehetőséget látott abban, hogy megkönnyítse a gyalogszerrel másfél órás feljutást a János-hegyre.
Hantos úgy vélte, a beruházás tíz év alatt megtérülhet, és további bevételekre lehet számítani a felső végállomásnál fekvő ingatlanok értékesítéséből. 1939-re az engedélyeket is megszerezte, de a második világháború kitörése keresztülhúzta számításait.
Az ötlet a harcok elcsitulta után sem merült feledésbe, sőt a Hármashatár-hegyre, a Kis-Svábhegyre és a Sas-hegyre vezető egész pályahálózat gondolata is felvetődött. Pénz azonban nem volt rá, és miután a hegycsúcsokat katonai területté nyilvánították, szóba sem jöhetett megközelítésük a nagyközönség számára. A főváros XII. kerületi tanácsa csak 1967-ben határozott kötélvasút létesítéséről, a tervezéssel az UVATERV-et bízták meg.
A tervezők több lehetőséget vizsgáltak meg, és – főleg gazdasági okokból – az egyköteles, kabinos vagy ülőszékes kialakítás mellett döntöttek, végül az iker-ülőszékes megoldást fogadták el.
Az alsó állomás a Zugligeti út-Csiga út sarkára (az egykori 58-as villamos, ma a 291-es busz végállomása közelébe) került, a felső állomás esetében a János-hegyi platót választották a hegy tetejével szemben.
A 25 millió forintos építkezés 1969. március 24-én kezdődött, a fővállalkozó az Országos Bányagépgyártó Vállalat volt. A Tatabányai Szénbányászati Vállalat által gyártott acél oszlopokat felülről, csörlő segítségével szánokon eresztették a helyszínre, a kötelet Ausztriából szerezték be, a pálya vonalában két épületet kellett lebontani.
A kötélpálya nevére kiírt pályázatra tízezernél is több javaslat érkezett, többek között a Hegyi-kopter, a Puszivasút, a Fotellift, a Gyönyörszék, az Űrbusz, a Jánoshegyi Zümmögő, vagy a Huza-vona, a bírálók tetszését azonban a Libegő nyerte el. A pályázat révén az új közlekedési eszköz belekerült a köztudatba, és hamar megkedvelték a budapestiek, már az első tíz évben négy és félmillióan utaztak rajta.
A Libegő két állomása a Pest megyei Közúti Építők Vállalat kivitelezésében épült, az alsó 228 méteres, a felső 490 méteres magasságon fekszik a főváros legmagasabb pontja, az 529 méter magas János-hegy csúcsa közelében. Az itt lévő hajtómű mozgatja a végtelenített, 2600 méter hosszú kötelet, amelyen 102 kétüléses függőszék szállítja az utasokat.
Az alsó és felső állomás közti 1041 méteres távolság megtétele, a 262 méter szintkülönbség leküzdése 5,4 km/órás sebességgel 12-13 perc, a kapacitás óránként 500 utas irányonként. A kötél 15 tartó- és két lenyomó-oszlop gumibetétes görgői közt halad.
A „kocsikból” páratlan kilátás nyílik a tájra és a városra.
[enews_gallery id='2844071']
(A képre kattintva galéria nyílik!)
A Libegőt 1976. december 31-ig a kerületi tanács üzemeltette, ezután a Budapesti Közlekedési Vállalat vette át. Az üzemeltetési jog – egy magáncéggel kötött tízéves bérbeadási szerződés lejártával – 2010-ben került vissza a BKV-hoz. Az éves kihasználtság 15 százalékos, ám nyáron elérheti a 100 százalékot is. A Libegő egész éven át, napközben üzemel, a nyári időszakon kívül rendszeresen tartanak üzemszünetet.
A Libegő Budapest legbiztonságosabb közlekedési eszközének számít, szerkezetét rendszeresen felülvizsgálják, ilyenkor kicserélik a csapágyakat és görgőket, és ha kell, rövidítenek a megnyúló kötélen.
A kötelet mozgató villanymotor mellett tartalék erőforrás is rendelkezésre áll, így áramszünet esetén sem áll le a pálya. Idén a járványügyi veszélyhelyzet idején a kényszerű üzemszünetet kihasználva felújították a hajtásrendszert.
A Libegő megnyitásának fél évszázados évfordulóján a Magyar Posta bélyeget adott ki Hefelle Glória grafikusművész tervei alapján. A bélyeg a Libegőt és páratlan panorámáját, a boríték a János-hegyi végállomás épületét ábrázolja, az alkalmi bélyegzőn egy függőszék stilizált rajza látható. A BKV a jubileum alkalmával, augusztus 29-én éjszakai libegőzésre várja az érdeklődőket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.