Szudán az új Ukrajna? Százával menekülnek a diplomaták a háborús pokolból

Sorban követik a nyugati államok az amerikai példát, és a hét végén százával menekítették ki diplomatáikat Szudánból, ahol immár több mint egy hete polgárháború dúl, rengeteg áldozattal. Több mint 400-an haltak meg, többségük nem katona, a sebesültek száma négyezer körüli, és tömegek veszítették el a hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz, a gyógyszerhez, a vízhez, az élelemhez.

Az evakuálást az amerikaiak kezdték, szombat délután repülőgépek és MH–47 Chinook szállítóhelikopterek emelkedtek fel a dzsibuti amerikai haditámaszpontról, majd a különleges erők több mint száz tagjának közreműködésével összeszedték a kimenekítendő kevesebb mint száz embert Kartúmban, és egy óra múlva már újra a levegőben voltak, anélkül hogy rájuk tüzeltek volna.

Vasárnap a britek is követték az amerikai példát, külön-külön több mint száz embert vittek ki a franciák és a németek is, rajtuk kívül az olaszok, a spanyolok és a kanadaiak is kimenekítették az embereiket. Egy holland katonai repülőgép a külügyminisztériumuk szerint hétfőn a korai órákban szállított embereket Szudánból Jordániába – írta a brit The Guardian. Az evakuálás során több útvonalat is használtak, az ENSZ például közúton menekített ki embereket, akik 840 kilométert utaztak a vörös-tengeri Port Szudánba. 

Az internet- és telefonszolgáltatás a 45 millió lakosú Szudán nagy részén vasárnapra összeomlott. Kartúmban, a fővárosban alig maradt gyógyszer, üzemanyag és élelem, a várost harcok és fosztogatás dúlta, nem biztonságos az utcára menni beszerezni az alapvető árukat. Mindez egy olyan helyzetben, amikor majdnem 16 millió szudáni amúgy is humanitárius segítségre szorult. 

A harcok az Abdel Fattah al-Burhan altábornagy vezette hadsereg és a Rapid Support Forces (RSF) félkatonai szervezet között folynak, akik korábban szövetségesek voltak. A hadsereg puccsolta meg 2021-ben a civil átmeneti kormányt, amely azután jött létre, hogy 2019-ben megdöntötték Omar el-Basír uralmát. A nagy északi szomszéd, Egyiptom – ahová már több millió szudáni menekült – bénultan figyel: a hivatalos hatalom közel állna hozzájuk, az RSF-t azonban Kairó egyik fő pénzügyi támasza, az Egyesült Arab Emírségek támogatja. 

Több külföldi érdekeltet is emlegetnek – írta a The New York Timesban Jacqueline Burns, a Rand Corporation szenior politikai elemzője –, az Öböl menti államokat vagy Oroszországot, konkrétan az Ukrajnában is küzdő Wagner csoportot is (amely egyes források szerint az RSF-et segítette).

A probléma azonban itt évtizedekre nyúlik vissza, és mindig ugyanazt a mintát követi. A nemzetközi közvetítéssel 2005-ben létrejött átfogó békemegállapodás két évtizednyi polgárháborús időszaknak vetett véget, és soha véget nem érő béketárgyalásokhoz vezetett, amelyekbe a nemzetközi közvetítők mindig az akkor épp erősnek látszó helyi feleket vonják be – írta az elemző.

Szudán GDP-je 34 milliárd dollár volt 2021-ben, miközben az európai viszonylatban szegénynek számító, a háború előtt hasonló népességű Ukrajnáé 200 milliárd.