Rekordszámú gyerek menekül a latin-amerikai és karibi térségből az Egyesült Államok felé

Rekordot ért el a latin-amerikai és karibi országokon át az Egyesült Államokba rendszerint kísérő nélkül menekülő gyerekek száma az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) csütörtöki jelentése szerint; a menekülés mögött gyakran bandaháborúk, szegénység és az éghajlatváltozás okozta nehézségek állnak.

A szervezet szerint egyre több gyerek indul útnak az ázsiai és az afrikai kontinensről is. A jelentés szerint az utóbbi három évben 25 százalékra nőtt a legfőbb migrációs útvonalakon vonuló gyerekek száma a 2019-ben rögzített 19 százalékkal szemben. Ez az arány csak a Szaharától délre fekvő térséggel mérhető össze, ahol a kiskorúak a migránsok 25 százalékát teszik ki.

Gary Conille, az UNICEF latin-amerikai és karibi irodavezetője elmondta, a migráció mögött több ok áll, kiemelte a gyerekek hazájában dúló bandaháborúkat, az éghajlatváltozás okozta nehézségeket, illetve a koronavírus-járvány nyomán elrendelt korlátozások miatti problémákat és az általános szegénységet.

Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy egyre kisebb gyerekek indulnak útnak: az UNICEF értesülései szerint egyes fontos átkelőknél várakozó gyerekek csoportjában a 11 éven aluliak aránya már elérte a 91 százalékot.

2022-ben ez a szám már 40 ezerre nőtt, 2023 első felében pedig 60 ezer ilyen gyerekről tudni, akiknek a fele öt éven aluli volt.

Conille felhívta a figyelmet arra is, hogy az úton betegségek fenyegetik őket, és nem ritka az abúzus sem. Az amerikai határvédelem ugyancsak arról számolt be, hogy nőtt az Egyesült Államok határainál elfogott gyerekek száma: 2023 első nyolc hónapjában már több mint 83 ezer kiskorút fogtak el.

Az UNICEF – az érintett kormányokkal és helyi civil szervezetekkel együttműködésben – a latin-amerikai és karibi térség húsz országában nyújt támogatást menekülteknek és lakhelyeiket elhagyni kényszerülő kiskorúaknak – tudatta Conille.

A térségben folytatott munkájához a szervezet több mint 160 millió dollárnyi (58 milliárd forint) támogatást kért a nemzetközi közösségtől, de augusztusig az összegnek kevesebb mint 20 százalékát, körülbelül 32 millió dollárt (11 milliárd forint) kapta meg.