Negyvenmilliárd euró, ami szétrobbanthatja a német kormányt
Mennyi pénzbe kerülhet egy kormánykoalíció megmentése? Németország esetében meglehetősen borsos az ár: 40 milliárd euró.
Elemzői becslések szerint ugyanis Olaf Scholz kancellárnak és koalíciós partnereinek ennyivel kellene jövőre megvágniuk a büdzsé kiadási oldalát ahhoz, hogy tartható legyen a hiányra vonatkozó előirányzat.
A német baloldali koalíció három pártja (szocialisták, zöldek, szabad demokraták) az uniós választásokon a szavazatok mindössze 31 százalékát szerezték meg – ez katasztrofális eredmény. Scholz kormányának túlélése attól függhet, hogy a pártok képesek lesznek-e nagyobb összecsapások nélkül költségvetési megállapodásra jutni.
Vagy most összeszedjük magunkat, vagy hagyjuk az egészet veszni
– mondta Tim Klüssendorf, a német törvényhozás költségvetési bizottságának szocialista tagja a Politico című lapnak.
A kormánypártokon belül nagyjából egyetértés van abban, hogy az ezer sebből vérző koalíció nem élhet túl egy újabb, a költségvetéssel kapcsolatos éles vitát, mint tavaly, miután a német Alkotmánybíróság számukra sokkszerű döntése 60 milliárd eurós lyukat ütött az ország pénzügyein.
Az ítélet korlátozta a kormány lehetőségét arra, hogy pénzt vegyen fel azokból a speciális alapokból, amelyeket az alkotmányos adósságfék megkerülésére hoztak létre. Az adósságfék előírja, hogy a szövetségi szinten számolt költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát – kivéve olyan vészhelyzetek esetén, mint például a pandémia volt.
Az ítélet következményei továbbra is kísértik a német kormányt, és arra kényszerítik a koalíciós pártokat, hogy 2025-re jelentősen csökkentsék a kiadásokat.
Robert Habeck gazdasági miniszter, Christian Lindner pénzügyminiszter és Scholz várhatóan július elejére, a Bundestag nyári szünete előtt áll elő a költségvetés tervezetével. A kormánypártokat azonban megviseli a kínos választási eredmény – a konzervatív ellenzéki vezetők előrehozott választásokat követelnek –, politikai jövőjük valószínűleg attól függ, hogy sikerül-e megállapodásra jutniuk.
Nincs mozgástér
A koalíción belüli eltérő politikai prioritások miatt azonban egy olyan megállapodás megkötése, amellyel mindenki elégedett lesz, egyre kevéssé tűnik valószínűnek. A baloldali kormánypártok – az SPD és a Zöldek – tagjai határozottan ellenzik a szociális programokat érintő megszorításokat, és a szigorú kiadási szabályok lazítását támogatják, míg a szabad demokraták választói bázisuk maradékának megőrzése miatt ragaszkodni fognak a szigorú fiskális politikához.
A dolgok jelenlegi állása szerint
gyakorlatilag nincs mozgástér a jövő évre előirányzott 450 milliárd eurós költségvetésben.
A szövetségi költségvetés csaknem felét szociális kiadásokra és nyugdíjtámogatásokra zárolják, ami azt jelenti, hogy a kiadások csökkentésének mozgástere nagyon korlátozott
– mondta Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke. A több tízmilliárdos megszorítások elérése lehetetlen lenne a szociális kiadások csökkentése nélkül – tette hozzá.
Scholz SPD-s képviselői azonban óva intettek az ilyen megszorításoktól.
Az ország társadalmi kohéziójának kárára megszorító költségvetés nem jöhet létre, és nem is fog
– jelentette ki Kevin Kühnert, az SPD főtitkára. A költségvetési megállapodás – tette hozzá – egy rövid távú teszt arra nézve, hogy a koalíció képes-e még együttműködni.
Németország – szép ígéretek, fedezet nélkül
Az egyik legfontosabb vitás kérdés a védelemmel kapcsolatos, és azzal, hogy hogyan lehet pénzt találni Scholz ígéreteinek kifizetésére.
- A kancellár a hadsereg újjáépítését ígérte, továbbá azt, hogy
- Németország teljesíti a NATO által elvárt célt; a GDP legalább 2 százalékát fordítja védelmi célokra.
Boris Pistorius védelmi miniszter szerint jövőre 6,5 milliárd euróval kellene növelni a katonai kiadásokat ahhoz, hogy ez teljesüljön. Pistorius azt javasolta, hogy ezt egy külön alapból finanszírozzák – azzal érvelt, hogy
a német polgároknak alkotmányos joguk van a biztonsághoz.
Annalena Baerbock, a zöldek külügyminisztere szintén azzal érvel, hogy Oroszország ukrajnai inváziója vészhelyzetet jelent. Így indokolt az adósságfék felfüggesztése a katonai kiadások növelése, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatások finanszírozása érdekében.
Mi lehet nagyobb vészhelyzet, mint ez a háború Európa közepén?
– mondta a Süddeutsche Zeitung című német lapnak adott interjújában. „Végzetes lenne, ha néhány év múlva azt kellene mondanunk: megmentettük az adósságféket, de elvesztettük Ukrajnát” – tette hozzá.
Christian Lindner FDP-s pénzügyminiszter azonban elutasította a külön védelmi alapra vonatkozó javaslatot, valamint elítélte az adósságfék megkerülésére vagy reformjára irányuló kísérleteket.
Bosszant, hogy az SPD soha nem hagy ki egy alkalmat sem, hogy ismételten megkérdőjelezze az adósságfék betartását
– mondta Claudia Raffelhüschen FDP-s parlamenti képviselő, a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja. Az adósságfék megszüntetéséhez – az alkotmány módosításához – kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, ami a jelenlegi helyzetben teljesen valószínűtlen.
A kommunikáció szintjén persze a kormánypártok igyekeznek menteni a menthetőt, elkerülni az előrehozott választások kiírását, a francia példát.
A legnagyobb szívesség, amelyet a liberális demokrácia ellenségeinek itthon és külföldön tehetnénk, az lenne, ha egy másik európai demokrácia is előrehozott választásokba bocsátkozna
– mondta Baerbock.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.