Hiánycikk a pártatlan hírszolgáltatás az ukrán helyzetről a nyugati sajtóban
Bagdad tömegpusztító-fegyvere, atombombaprogramja ugyan éppúgy nem létezett, mint Verne Gyula „Hold-ágyúja”, és bár ezt ma már a téves híreket anno leadó szerkesztőségek is belátják, mégis az ilyen hírek, illetve Szaddám Huszein iraki diktátor tévéhíradó-eseménnyé koreografált felakasztása kísértő szellemként visszatérését vesézte ki újabban több vezető angolszász médiaguru is a nyugati média fősodrának Ukrajna-ábrázolásában.
Az objektív hírszolgáltatást hiányolja a Politico főszerkesztője
Jamil Anderlini, az Axel Springer-korszern tulajdonába került Politico főszerkesztője útban Londonba hívta fel a figyelmet a (nyugati) sajtót veszélyeztető „Irak-szindrómára”, a média alapfunkcióját, a szabad kérdésfeltevést, a pártatlan hírszolgáltatást, a kommentár és a hír elválasztását fenyegető problémára.
Ahogy a cég egyik legfontosabb embere, a véleményrovatot vezető Jamie Dettmer óvatosan, de ütősen megfogalmazta: feltesszük-e mi – mint média – az Ukrajnára vonatkozó, Kijev és fő nyugati támogatói számára kellemetlen kemény kérdéseket?
Amikor a háború köde szétoszlik, a Nyugat médiumai átmennek-e a szűrővizsgán, vagy rájövünk, hogy az Ukrajna-szimpátiánk időnként megakadályozta, hogy bizonyos dolgok végére járjunk?
Kérdése abszolút fontos, hiszen az objektíven tájékoztató sajtó
- a demokrácia negyedik pillére
- az egymástól függetlenül működő törvényhozó,
- bírói és
- a végrehajtó hatalom mellett. Ha ez sérül, meginghat a demokrácia épülete.
Most viszont ismét kezdik megkaparni a nyugati médiafősodor hozzáállását, amivel kritika nélkül elfogadja, közli a kijevi hatóságok, például az elnök bejelentéseit.
A fősodor ma is egészében véve engedelmes, amit-mondanak-azt-csináló bárány, mert a többi között hatalmas politikai nyomás nehezedik rá, hogy szó nélkül fogadja el, különben rásütik a Nyugat-ellenes, Putyin-szolga szlogent.
Még sokan emlékeznek a nyugati sajtó egyik nagy melléfogására, a Szaddám Huszein rendszer megítélésére, a - mint később kiderült – nem létező iraki atomfegyverprogramra. Tony Blair akkori brit kormányfő a titkosszolgálatok aktív közreműködésével készíttette el a „trükkös dossziét” (dodgy dossier), amely szerint Szaddám Huszein hajszálnyira volt egy atombomba létrehozásától - ami persze blöffnek bizonyult -, és hatalmas készleteket halmozott fel tömegpusztító biológiai és vegyi-fegyverekből.
Az alkalmankénti dokumentumhamisításban, például, hogy Irak Nigerből vásárolt volna urániumot, részt vett mások mellett az olasz titkosszolgálat, a SISMI is.
Colin Powell, a háborút eredetileg ellenző, tábornokból lett amerikai külügyminiszter még erre is rátett pár lapáttal az ENSZ Biztonsági Tanácsában mondott 2003. februári beszédében. Az Egyesült Államoknak komoly bizonyítékai vannak a különféle iraki fegyverfejlesztő programokra – állította, bár később ennek semmifajta nyomát nem találták az amerikai és a nemzetközi vizsgálók.
Érdekes volt anno a hallgatóság reakciója. Joschka Fischer német külügyminiszter grimaszokat vágott, Oroszország ENSZ-főképviselője, Szergej Lavrov, a későbbi külügyminiszter vállait behúzva ült elődje, Igor Ivanov háta mögött, a Nobel-békedíjas Kofi Annan ENSZ főtitkár kőarccal hallgatta Powellt. Az Amerika-vezette iraki intervenciót az ENSZ nem hagyta jóvá, az a Powell-beszéd után mégis megindult.
A (második) iraki háborúrólTöbb mint huszonegy esztendeje ért véget a második iraki háború. George W. Bush amerikai elnök az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó fedélzetén mondta el 2003. május elsején szállóigévé vált rövid mondatát: a küldetést teljesítettük (Mission Accomplished). A hadműveletet az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá – azaz nemzetközi jogi szempontból az akció erősen kétséges volt. Mint ahogy a megindoklás (atomfegyverprogram, nagy mennyiségű tömegpusztító fegyver megléte) is. A koalíciós erők megszállták Irakot, egységkormány alakult, indokolatlanul feloszlatták a térség egyik legerősebb legjobban felszerelt-kiképzett hadseregét. Sok szélnek eresztett tiszt, hivatásos katona – munkalehetőségek híján is - a szélsőségekre, a terrorra épülő Iszlám Állam (ISIL) katonai szárnyának a tagja lett. Irak két évtized alatt sem tudott talpra állni, ma is harcok folynak a több részre szakadt országban. Az iraki háború 2004-2009-es szakaszában elkövetett jogsértő cselekedetekről csaknem négyszázezer titkos amerikai dokumentumot kiszivárogtató (whistleblower) Wikileaks oldalt üzemeltető ausztrál Julian Assange néhány hete szabadult, miután alkut kötött az amerikai hatóságokkal. |
Az Independent is hiányolja a kényelmetlen kérdéseket
A brit Independent – korábban sem egységes, részben iraki háborúpárti – szakmai vezetése már tavaly kezdett megváltozni.
Az amerikai és a brit média talán túlságosan is bedőlt és nem tett fel kényelmetlen kérdéseket az iraki atomfegyverekre, tömegpusztító eszközökre vonatkozóan
– írta 2023 tavaszán a brit lap. Vezető politikai riportere Donald Macintyre emlékeztetett Dr. David Kelly mikrobiológus, vegyi-, és biológiai-fegyver szakértő 2003-as öngyilkosságának gyanús körülményeire is.
Kelly volt az első, aki a már akkor feltűnést keltett, később elfeledtetett, mára ismét hivatkozási alappá vált BBC-cikk kétkedő anyagát alátámasztotta. Macintyre felidézi a The Independentnél rendezett akkori ebédet, ahol Tony Blair kormányfőt sajtótitkára, Alastair Campbell helyettesítette. Campbell beleszaladt a késbe, mert az ebéden megkérte a jelenlevőket, köztük a lap jó néhány vezető publicistáját, emelje fel az a kezét, aki támogatta az iraki háborút. Egyetlen újságíróé sem, csak a laptulajdonosok keze emelkedett fel...
Irak szelleme továbbra is ott lebeg az ukrajnai háború felett.
Zelenszkíj elnök újabb, immáron sokadik „béketervén” dolgozik. A legújabb, elkészült és érvényben lévő alkotása már a „győzelmi terv” nevet viseli. Pedig Ukrajna ma igen messze van a katonai – vagy akár a diplomáciai-gazdasági – győzelemtől. Ezzel kapcsolatban továbbra is hiánycikk a nemzetközi média feltáró kérdéssorozata.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.