BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiánycikk a pártatlan hírszolgáltatás az ukrán helyzetről a nyugati sajtóban

A nyugati fősodratú sajtó ma is egészében véve engedelmes, mert a többi között hatalmas politikai nyomás nehezedik rá, hogy szó nélkül fogadja el, különben rásütik a Nyugat-ellenes, Putyin-szolga szlogent. Néhányan azonban már hiányolják az objektív hírszolgáltatást.

Bagdad tömegpusztító-fegyvere, atombombaprogramja ugyan éppúgy nem létezett, mint Verne Gyula „Hold-ágyúja”, és bár ezt ma már a téves híreket anno leadó szerkesztőségek is belátják, mégis az ilyen hírek, illetve Szaddám Huszein iraki diktátor tévéhíradó-eseménnyé koreografált felakasztása kísértő szellemként visszatérését vesézte ki újabban több vezető angolszász médiaguru is a nyugati média fősodrának Ukrajna-ábrázolásában. 

Felteszi-e a kemény kérdéseket a nyugati sajtó Kijevnek? / Fotó: AFP


Az objektív hírszolgáltatást hiányolja a Politico főszerkesztője

Jamil Anderlini, az Axel Springer-korszern tulajdonába került Politico főszerkesztője útban Londonba hívta fel a figyelmet a (nyugati) sajtót veszélyeztető „Irak-szindrómára”, a média alapfunkcióját, a szabad kérdésfeltevést, a pártatlan hírszolgáltatást, a kommentár és a hír elválasztását fenyegető problémára. 

Ahogy a cég egyik legfontosabb embere, a véleményrovatot vezető Jamie Dettmer óvatosan, de ütősen megfogalmazta: feltesszük-e mi – mint média – az Ukrajnára vonatkozó, Kijev és fő nyugati támogatói számára kellemetlen kemény kérdéseket? 

Amikor a háború köde szétoszlik, a Nyugat médiumai átmennek-e a szűrővizsgán, vagy rájövünk, hogy az Ukrajna-szimpátiánk időnként megakadályozta, hogy bizonyos dolgok végére járjunk?

kérdi Dettmer.

Kérdése abszolút fontos, hiszen az objektíven tájékoztató sajtó 

  • a demokrácia negyedik pillére 
  • az egymástól függetlenül működő törvényhozó, 
  • bírói és 
  • a végrehajtó hatalom mellett. Ha ez sérül, meginghat a demokrácia épülete. 

Most viszont ismét kezdik megkaparni a nyugati médiafősodor hozzáállását, amivel kritika nélkül elfogadja, közli a kijevi hatóságok, például az elnök bejelentéseit. 

A fősodor ma is egészében véve engedelmes, amit-mondanak-azt-csináló bárány, mert a többi között hatalmas politikai nyomás nehezedik rá, hogy szó nélkül fogadja el, különben rásütik a Nyugat-ellenes, Putyin-szolga szlogent.

Még sokan emlékeznek a nyugati sajtó egyik nagy melléfogására, a Szaddám Huszein rendszer megítélésére, a - mint később kiderült – nem létező iraki atomfegyverprogramra. Tony Blair akkori brit kormányfő a titkosszolgálatok aktív közreműködésével készíttette el a „trükkös dossziét” (dodgy dossier), amely szerint Szaddám Huszein hajszálnyira volt egy atombomba létrehozásától - ami persze blöffnek bizonyult -, és hatalmas készleteket halmozott fel tömegpusztító biológiai és vegyi-fegyverekből. 

Az alkalmankénti dokumentumhamisításban, például, hogy Irak Nigerből vásárolt volna urániumot, részt vett mások mellett az olasz titkosszolgálat, a SISMI is.

Colin Powell, a háborút eredetileg ellenző, tábornokból lett amerikai külügyminiszter még erre is rátett pár lapáttal az ENSZ Biztonsági Tanácsában mondott 2003. februári beszédében. Az Egyesült Államoknak komoly bizonyítékai vannak a különféle iraki fegyverfejlesztő programokra – állította, bár később ennek semmifajta nyomát nem találták az amerikai és a nemzetközi vizsgálók. 

Érdekes volt anno a hallgatóság reakciója. Joschka Fischer német külügyminiszter grimaszokat vágott, Oroszország ENSZ-főképviselője, Szergej Lavrov, a későbbi külügyminiszter vállait behúzva ült elődje, Igor Ivanov háta mögött, a Nobel-békedíjas Kofi Annan ENSZ főtitkár kőarccal hallgatta Powellt. Az Amerika-vezette iraki intervenciót az ENSZ nem hagyta jóvá, az a Powell-beszéd után mégis megindult.

A (második) iraki háborúról

Több mint huszonegy esztendeje ért véget a második iraki háború. George W. Bush amerikai elnök az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó fedélzetén mondta el 2003. május elsején szállóigévé vált rövid mondatát: a küldetést teljesítettük (Mission Accomplished). A hadműveletet az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá – azaz nemzetközi jogi szempontból az akció erősen kétséges volt. Mint ahogy a megindoklás (atomfegyverprogram, nagy mennyiségű tömegpusztító fegyver megléte) is. A koalíciós erők megszállták Irakot, egységkormány alakult, indokolatlanul feloszlatták a térség egyik legerősebb legjobban felszerelt-kiképzett hadseregét. Sok szélnek eresztett tiszt, hivatásos katona – munkalehetőségek híján is - a szélsőségekre, a terrorra épülő Iszlám Állam (ISIL) katonai szárnyának a tagja lett. Irak két évtized alatt sem tudott talpra állni, ma is harcok folynak a több részre szakadt országban. 

Az iraki háború 2004-2009-es szakaszában elkövetett jogsértő cselekedetekről csaknem négyszázezer titkos amerikai dokumentumot kiszivárogtató (whistleblower) Wikileaks oldalt üzemeltető ausztrál Julian Assange néhány hete szabadult, miután alkut kötött az amerikai hatóságokkal. 

Az Independent is hiányolja a kényelmetlen kérdéseket

A brit Independent – korábban sem egységes, részben iraki háborúpárti – szakmai vezetése már tavaly kezdett megváltozni. 

Az amerikai és a brit média talán túlságosan is bedőlt és nem tett fel kényelmetlen kérdéseket az iraki atomfegyverekre, tömegpusztító eszközökre vonatkozóan

– írta 2023 tavaszán a brit lap. Vezető politikai riportere Donald Macintyre emlékeztetett Dr. David Kelly mikrobiológus, vegyi-, és biológiai-fegyver szakértő 2003-as öngyilkosságának gyanús körülményeire is. 

Kelly volt az első, aki a már akkor feltűnést keltett, később elfeledtetett, mára ismét hivatkozási alappá vált BBC-cikk kétkedő anyagát alátámasztotta. Macintyre felidézi a The Independentnél rendezett akkori ebédet, ahol Tony Blair kormányfőt sajtótitkára, Alastair Campbell helyettesítette. Campbell beleszaladt a késbe, mert az ebéden megkérte a jelenlevőket, köztük a lap jó néhány vezető publicistáját, emelje fel az a kezét, aki támogatta az iraki háborút. Egyetlen újságíróé sem, csak a laptulajdonosok keze emelkedett fel... 

Irak szelleme továbbra is ott lebeg az ukrajnai háború felett.

Zelenszkíj elnök újabb, immáron sokadik „béketervén” dolgozik. A legújabb, elkészült és érvényben lévő alkotása már a „győzelmi terv” nevet viseli. Pedig Ukrajna ma igen messze van a katonai – vagy akár a diplomáciai-gazdasági – győzelemtől. Ezzel kapcsolatban továbbra is hiánycikk a nemzetközi média feltáró kérdéssorozata.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.