Az Északi Áramlat-2 két vezetékeiből az elsőt feltöltötték úgynevezett technikai gázzal – jelentette be hétfőn az üzemeltető, de még várják az engedélyt az európai értékesítés megkezdéséhez, ami akár több hónapot is igénybe vehet. A Reuters tudósítása szerint mintegy 177 millió köbméter technikai gázt szivattyúztak a vezetékbe 103 bar nyomáson. „Ez a nyomás elegendő ahhoz, hogy a jövőben megkezdődhessen a gázszállítás” – tudatta közleményében a svájci székhelyű üzemeltető, hozzátéve, hogy folyamatban vannak a második vezeték üzembe helyezését megelőző lépések is.
A Gazprom által finanszírozott Északi Áramlat-2 beindításával Oroszország a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre tudná növeli a Balti-tengeren keresztül a gázexportot Európába, amire a vezeték ellentmondásossága ellenére szükség is lenne az energiaválság enyhítése érdekében. Az árak folyamatosan nőnek , ezért legutóbb már Nicolas Schmit, az Európai Unió foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa is arra figyelmeztetett, hogy
A 27-ek vezető az eheti csúcstalálkozójukon foglalkoznak majd a kérdéssel, addig a tagállamok maguk próbálnak megoldást keresni. Franciaországban a kormány egy újabb, a 2018-ashoz „sárga mellényeshez” hasonló tiltakozó mozgalomtól tart, ezért már szeptember végén bejelentette, hogy október elején még egyszer 12,6 százalékkal emelik a földgáz árát, de további növekedés nem lesz, és elhalasztják az energiát terhelő adó februárra tervezett emelését. A CRE energetikai felügyelet hétfőn jogszerűnek minősítette az állami beavatkozást, mivel az árak novemberben és decemberben akár 19,5 százalékkal is növekedhettek volna. Párizs emellett „benzincsekk” bevezetését is tervezi a legalacsonyabb jövedelműek számára. Ezt a megoldást preferálja Bruno Le Maire pénzügyminiszter az áfacsökkentés helyett, amelyből a becslései szerint a költségvetés 2,5 milliárd eurós (egy euró 360,94 forint) extra bevételhez juthat az idén. A pluszpénzt azonban el is költik, hiszen már eddig is több mint ötmilliárd euróval járultak hozzá a háztartások fűtési számlájának a kiegyenlítéséhez, és fontolgatják, hogy kiterjesztik azok körét, akik energiautalványt kapnak; ez jelenleg nem egészen 5,5 millió családot jelent.
Az Euraktiv összefoglalója szerint egyébként az európai földgáztározók tartaléka nem olyan alacsony, mint gondolnánk, a legtöbb kormány ezért egyelőre kivár. Ez igaz például Németországra, ahol 75 százalékon vannak a tározók, és ennyivel kihúztak már egy különlegesen hideg telet 2015-ben. Ennek ellenére Peter Altmeier ügyvezető gazdasági miniszter szerint a következő, minden valószínűséggel a szociáldemokratákból, zöldekből és szabad demokratákból felálló koalíciónak fontolóra kell majd vennie az állami támogatások növelését.
A holland kormány a brithez hasonlóan áfacsökkentést tervez, előbbinek azonban legalább a hiány miatt nem kell aggódnia, mivel az EU legnagyobb gáztermelő tagállama, amely hatalmas tározókapacitással is rendelkezik – igaz, ezek október elején „csak” 65 százalékban voltak tele. Olaszországban Mario Draghi kormánya „strukturális megoldásokat” épít majd be a következő költségvetésbe az energiaválságra, de egyelőre a földgáz 10-22 százalékos áfáját csökkentette öt százalékosra, ami a rászorulók megsegítésével együtt 3,4 milliárd eurót emésztett fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.