Felszökött a német többlethalálozás, nem véletlenül tolják a kötelező oltást

Németországban meredeken emelkedik a Covid-19-ben elhunytak száma, de sokkal beszédesebben írja le a járvány okozta problémákat az a statisztika, amely az előző évekhez mért halálozási többletet mutatja, és ebben egyre rosszabbul állnak a németek: novemberben 20 százalékkal többen haltak meg, mint a 2017 és 2020 közti évek átlaga ugyanebben az időszakban - írta a Der Spiegel.

Az egyes országok "nyers" Covid-halálozási statisztikái nem összehasonlíthatók, mivel országonként más kritériumok alapján kerülnek bele az esetek, a járvány pusztítását pontosabban és összehasonlítható módon írja le a többlethalálozások összesítése, ami azonban néhány hetes késéssel érkezik. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai, illetve kivetítése alapján novemberben 20 százalék volt a  többlethalálozás Németországban, ami jelentős romlást mutat az októberi 9 százalék után. Tartományonként más-más a helyzet, a legrosszabb Türingiában, ahol 43 százalékkal többen haltak meg, mint az előző években, Szászországban 37 és Bajorországban 30 százalékos mutatóval.

A többlethalálozás azért is jobb mutató, mint a kórházi Covid-statisztika, mert a járvány minden hatását tükrözi: a pandémia miatti nagyobb óvatosság például csökkenti az influenzában elhúnytak számát, a koronavírus-áldozatok száma azonban magasabb a kimutatottnál, például mert sokakkal otthonukban végez a Covid, mások pedig a pandémia miatt nem jutnak hozzá a normális egészségügyi ellátáshoz - írta a német lap.

Egyedül Brémában volt az előző évekhez hasonló a halálozások száma, ez a legátoltottabb német tartomány, ahol a lakosság 85 százaléka kapott már legalább egy védőoltást. Nem véletlen, hogy a romló trendet és a viszonylag alacsony német átoltottságot látva Olaf Scholz kancellár új kormánya a törvény erejével is megsürgetné az állampolgárokat, hogy járuljanak az oltásért. A múlt héten a törvényhozás már oltásra kötelezte az egészségügyi intézmények és az idősotthonok dolgozóit, akárcsak korábban Olaszország, Franciaország, Görögország és az Egyesült Királyság. A kancellár azt szeretné, ha a Bundestag még az idén kötelezővé tenné a védőoltást mindenki számára, februári vagy márciusi hatállyal. Németországot még nem söpörte végig az új, sokkal fertőzőbb vírusvariáns, az omikron hulláma, mint az Egyesült Királyságot, ahol pedig jóval magasabb az oltottság, a kormány mégis erőteljesebb korlátozó intézkedések meghozására készül, és - miként a Nemzetközi Valutaalap figyelmeztetett - fájdalmas gazdasági károkra számíthat, ha nem emelkedik még tovább az oltottak aránya.

Ami az európai összehasonlítást illeti, az Eurostat egyelőre még csak októberre közölt adatokat: a többlethalálozás az unióban a szeptemberi 12 százalékról 17 százalékra emelkedett 2016-2019 azonos hónapjainak az átlagához képest. Németországra ebben az összehasonlításban 10,6 százalékot mértek, amivel akkor még az európai középmezőnyben voltak, a 6,3 százalékos Magyarországnál gyengébb pozícióban, miközben az akkor legrosszabb helyzetben lévő Romániában 110, Bulgáriában 73,3 százalékkal többet aratott a halál. Az Euromomo 48. hétig nyúló adatsora azt mutatja, hogy Magyarország a múlt hónapban is sokkal jobb helyzetben volt, mint Németország és az ugyancsak a kötelező vakcinázást fontolgató Ausztria. Aki a trendeket kutatja, annak érdemes bányászgatnia az Our World in Data más módszertannal készült számsorai közt, amelyekből kiderül - bár itt is nagy a késés az adatokban -, hogy az osztrákok és a németek sokkal rosszabbul álltak már néhány héttel ezelőtt, mint például a jóval magasabb átoltottságú Franciaország és Spanyolország. Jó tanács: egyes hetek, vagy hónapok adataiból nem érdemes túl messzemenő következtetéseket levonni egyes országokat összehasonlítva - azért sem, mert a járványhullám más-más szakaszában vannak -, ehhez hosszabb időszak összesítésére van szükség.