Ikerjárvány veszélyezteti az európai egészségügyi ellátórendszert

Az influenza tavaly szinte eltűnt Európában a szigorú járványügyi szabályoknak köszönhetően, az idén azonban újult erővel tért vissza a lazítások következtében. Bár a fertőzöttek száma egyelőre elmarad a koronavírus-járvány előttiektől, félő, hogy amennyiben minden korlátozást feloldanak, akkor szokatlanul hosszú lehet az influenzaszezon, a megszokott májustól eltérően akár nyárig is eltarthat – mondta a Reutersnek Pasi Penttinen, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) vezető influenza-szakértője. Ráadásul az eddigi jelek szerint az idei domináns variáns az A(H3) vírustörzs, amelyik általában a legsúlyosabb megbetegedést okozza az idősek körében, és „nem lesznek ellene optimálisak” a jelenleg elérhető oltások, tette hozzá. Az influenzavakcináról ugyanis a járvány kezdete előtt hat hónappal döntenek az előző évi tapasztalatok alapján – amelyek most hiányoznak. Így egy ikerjárvány további nyomást helyezhet az egyébként is túlterhelt egészségügyi ellátórendszerekre.

Európai adatok még nem állnak rendelkezésre arról, hányan kaptak influenzaoltást, de a francia tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a megcélzott népesség 45 százaléka, 12 millió fő kapta meg eddig a vakcinát. A hatóságok azonban egyelőre azoknak az életét akarják megkeseríteni, akik a koronavírus ellen nem oltatták be magukat. A parlament vasárnap este elfogadta a védettségit felváltó oltottsági igazolásról szóló tervezetet, amely azonban még az alkotmánytanács elé kerül vizsgálatra, így a bevezetése pár napot késhet az eredetileg tervezett január 20-hoz képest. Az igazolás csak három adag oltással érvényes, és ez szükséges a nyilvános helyekre való belépéshez, be kell mutatni a vonatokon, távolsági buszokon, belföldi repülőjáratokon is. A legfrissebb adatok szerint egyébként a járvány elérte a csúcsát, és az „ösztönzésnek” köszönhetően a teljes lakosság 77,5 százaléka megkapta már az oltás második, 45 százaléka pedig a harmadik adagját is. Ausztriában csütörtökön szavaz a parlament az oltás kötelezővé tételéről 18 éves kor felett, és a Politico beszámolója szerint valószínűleg elfogadja majd azt. Az országban egyébként már így is az uniós átlagnál valamivel magasabb, 73,5 százalékos az átoltottság.

Japánban viszont tombol a járvány, ezért Tokió és a főváros körül található prefektúrák kormányzói hétfőn megállapodtak: felkérik a kormányt szigorúbb intézkedések meghozatalára. Ez magában foglalná többek között a bárok és éttermek nyitvatartási idejének korlátozását. Az omikron-variáns miatt csúcsközelbe ugrott napi fertőzések száma a szigetországban, a tokiói kórházi ágyak húsz százalékát a covidos esetek foglalják el.

Amennyiben ez az arány eléri az ötven százalékot, akkor a rendkívüli állapot bevezetését kérik, idézte a Reuters Koike Jurikó tokiói kormányzót. Indiában a napi fertőzések száma meghaladja ugyan a negyedmilliót, Delhiben és az ország pénzügyi központjában, Mumbaiban azonban már jelentősen visszaesett a hétvégén – jelentette be hétfőn az egészségügyi miniszter. Járványügyi szakértők szerint az omikron okozta hullám országszerte február elején-közepén érheti el a csúcsát.

Lassabb lesz a kilábalás a munkaerőpiacon

A globális munkaerőpiac talpra állása a koronavírus-járvány körüli bizonytalanságok miatt hosszabb időt vesz igénybe a vártnál, a munkanélküliségi ráta legalább 2023-ig magasabb lesz a pandémia előttinél – figyelmeztetett az ENSZ munkaügyi szervezete. Az ILO becslése szerint 52 millióval kevesebb álláshely lesz az idén a korábbihoz képest, ami a duplája a tavaly nyáron jelzettnek, és 27 millióval kevesebb 2023-ban.