Facebook-posztjaik alapján is szűrik majd az adócsalókat

Hajtóvadászatot indít a román adóhatóság (ANAF) a magánszemélyek által elkövetett adócsalásokkal szemben. Elsősorban azokat az eseteket vizsgálják, amikor kirívó az eltérés a hivatalosan bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között. Az akciót az intézmény alig egy hónapja kinevezett vezetője jelentette be, ismertetve az ellenőrzési főosztály által 20 millió polgár adatainak feldolgozása alapján végzett kockázatelemzés előzetes adatait. 

Lucian Ovidiu Heius beszámolójából kiderült, 561 ezer magánszemélynél összesen több mint 20 milliárd euró különbséget észleltek a 2016, 2017, 2018 és 2019 folyamán hivatalosan bevallott, illetve az adóhatóság által becsült jövedelem között. Figyelembe vették például, hogy milyen ingó és ingatlan javakat vásároltak az érintett polgárok, miként alakultak a bankbetéteik, milyen összeggel hitelezték meg saját vállalkozásaikat, emeltek törzstőkét, milyen más költségeik voltak.

Heius tarthatatlannak nevezte a helyzetet, szerinte az adócsalás mértéke nem csak a román államnak okoz kárt, hanem társadalmi frusztrációhoz is vezet. „Országszerte vannak ilyen szélhámosok, akik jól látható bőségben és luxusban élnek, számolatlanul költik a pénzt, miközben egyetlen lej adót sem fizettek be életükben, papíron szinte nincs is jövedelmük” – méltatlankodott az ANAF vezérigazgatója. 

Amikor a pénzügyőrök rákérdeztek a vagyon eredére, egyik-másik polgár azzal magyarázkodott, hogy még a kilencvenes években török farmernadrágokkal kereskedett vagy aranyrudat örökölt a nagymamájától. Júliustól a romániai adóellenőrök legalább fele a több mint félmillió érintett jövedelmének és vagyonának átvizsgálásával fog foglalkozni, havonta legalább 70 csapat lesz a terepen. 

Ugyanakkor az információgyűjtés nem csupán az állami intézmények, pénzintézetek bevonásával történik, a román adóhatóság egyre több adatot szerez a polgárok közösségi oldalairól. Egy jogerősen elítélt személynek az övétől eltérő néven szereplő anyja nevére átmentett vagyonát például úgy sikerült beazonosítani, hogy az illető Facebook-oldalán születésnapján felköszöntötte, és édesanyjának nevezte a hölgyet. Az adóhatóság ennek nyomán kiderítette, hogy egy évvel korábban a férfi két ingatlant és nagyobb földterületet íratott a nő nevére, és sikerült bizonyítania az adócsalást a bíróságon.

Romániában a vagyonelrejtés kockázata akkor merül fel, ha tíz százaléknál nagyobb, de legalább 50 ezer lejes különbséget találnak az illető becsült és a bevallott jövedelme között. A kockázatelemzés során észlelt, mintegy 104,2 milliárd lejre (1 lej 80 forint) rúgó különbségből a legtöbbet, 29,2 milliárd lejt az adóhatóság bukaresti, 14,3 milliárdot a kolozsvári, 11,3 milliárd lejt a brassói regionális igazgatóságának munkatársai fedeztek fel.

Romániában egyébként tavaly az össztermék (GDP) 26,1 százalékának megfelelő összegű adó folyt be az államkasszába, erre az évre pedig az ANAF adóbehajtási célkitűzése 26,6-26,7 százalék.