késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A következő tél lesz az igazán durva Európában
Ha az orosz gáz nem talál ismét utat Európába, akkor a következő év tele sokkal rosszabb lehet, mint ami az idei évet jellemzi – közölte Szaad al-Kaab katari energiaminiszter.
Az állami gáztársaság, a QatarEnergy élén is álló politikus szerint a felhalmozott készleteknek köszönhetően az idei télen valószínűleg nem lesz gond az európai gázellátással, ám
a készletek újratöltése már nagyobb kihívást jelenthet, sőt a gondok akár 2025-ig is eltarthatnak.
A világ egyik legnagyobb LNG-exportőrének számító Katarral számos európai ország vette fel a kapcsolatot újabb források után kutatva, ám Kaabi elmondása szerint nem látja Európa jövőjét orosz gáz nélkül. Ekkor szerinte a kontinens óriási és hosszan elhúzódó problémákkal néz szembe, ugyanis egész egyszerűen nincs elegendő gáz, amely az orosz forrásokat képes lenne pótolni. Csak óriási atomerőművek, a szén és az olaj áramtermelésre való használata lehet megoldás.
A katari politikus szavai visszhangozzák számos energetikai szakértő és energiapiaci szereplő véleményét a következő évi télre vonatkozó figyelmeztetéssel kapcsolatban.
Az uniós piacra tavaly mintegy 155 milliárd köbméternyi orosz gáz érkezett, a közösség fogyasztásának mintegy a 40 százaléka. Brüsszel ezt a függőséget az LNG-n túl az Algériából és Norvégiából és másoktól érkező vezetékes szállítások és az LNG segítségével igyekszik pótolni.
A vezetékes szállítások növelése azonban a kieső mennyiségnek csupán egy kisebb részét fedezi, az mindössze 10-20 milliárd köbmétert válthat ki az elkövetkező pár évben, a maradékot az LNG-szállítások növekedése és a felhasználás visszafogása kell hogy fedezze.
Katar azonban LNG-szállítmányainak 70 százalékát Ázsiának adja el hosszú távú szerződések alapján, így Európába csupán termelésének 10-15 százalékát tudja átirányítani, amíg nem kezd el működni új kapacitás. Az elmúlt években körülbelül 105 milliárd köbméterre rúgott a teljes katari LNG-export. Az országban 2025-ben helyezik üzembe a QatarEnergy és az Exxon vegyesvállalataként létrehozott, évi 16 millió tonna (közel 22 milliárd köbméter) exportjára képes Golden Pass létesítményét.
A közel-keleti ország csaknem 30 milliárd dolláros beruházás keretében igyekszik az Északi Mező – a világ legnagyobb gázmezője – kibocsátását növelni, hogy 77 millió tonnás (105 milliárd köbméter) termelését 2027-re 126 millió tonnára (172 milliárd köbméter) bővítse – írja a Financial Times.
Nagy-Britannia közel egy éve kezdett el az emírséggel tárgyalni, hogy az a szigetország végső ellátója legyen,
míg Kaabi ebben a hónapban Jacob Rees-Mogg brit energiaügyi miniszterrel is találkozott, ám elmondása szerint nehéz megmondani, mikorra sikerülhet megegyeznie a két országnak.
Noha márciusban Katar és Németország is aláírt egy átmeneti megállapodást, ám a továbbiakkal kapcsolatban az együttműködés hosszával kapcsolatos vita miatt nem sikerült dűlőre jutniuk. Doha mindeközben Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, Belgiummal, Lengyelországgal és Szlovákiával is folytat megbeszéléseket az export lehetőségeiről.
Azonban a QatarEnergy előnyben részesíti a hosszú távú szerződéseket, amelyek a több milliárd dolláros befektetéseknek biztos hátteret adnak. Az ország ázsiai, állami hátterű ügyfelei általában tizenöt-húsz évre hajlandók szerződést kötni.
Kaabi szerint a fő probléma az az európai országokkal folytatott tárgyalásokon, hogy hogyan lehet rögzített szerződéseket kötni, amikor az energiavállalatok többsége magáncég.
A katari politikus másik nagy szívfájdalma az az európai meggyőződés, amely szerint a nyersanyagra már nem lesz sokáig szükség, hiszen Európa igyekszik szabadulni a fosszilis tüzelőanyagoktól. Azonban az iparági befektetéseket 25, 30, 40 éves időtávra tervezik, így ha ezt a kormányok nem támogatják, a beruházások is elmaradhatnak.
Ráadásul az európai vásárlók megjelenése az ázsiai ügyfelek részéről is óriási versenyt hozott, ahogy azok is igyekeznek hosszabb távon bebiztosítani ellátásukat. Az Ukrajna elleni orosz invázió, majd az Északi Áramlattal kapcsolatos problémák miatt az LNG-árak globálisan is elszabadultak. Az észak-ázsiai piacokon egymillió brit fűtőértéknek megfelelő földgázért 70 dollárt is adtak, míg Európában az árak ennél is magasabbra kúsztak, és augusztusban a hasonló mennyiségért már 88,5 dollárt is adtak. Azóta mind a két piacon jelentősen mérséklődtek az árak, részben az enyhe időjárás, részben az európai tárolók telítettsége miatt. Ez valószínűleg csak a fűtési szezon tényleges megkezdését elhozó időjárással változhat meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.