Csúful drágult megint Európa, de kit érdekel az EKB?

Még annál is többet emelkedtek a termelői árak augusztusban az euróövezetben, mint az elemzők várták, és ez a tankönyv szerint újabb jegybanki szigorítást jelent, nyomással a részvényárakra, és felhajtóerővel az állampapírhozamokat illetően. 

A piacokon azonban nem ez történt, és az adatok kedd késő délelőtti közlését követően az euró sem erősödött, miután az előző napokban már visszanyert némi teret a dollár ellenében. A forintnak ugyanakkor ezúttal nincs szüksége mankóra, továbbra is támogatja az MVM és a Gazprom közötti halasztott gázfizetési megállapodás híre.

A termelői árindexek néhány nappal a csalódást keltő szeptemberi euróövezeti adatok után érkeztek, és igaz, hogy egy hónappal korábbi időszakról szólnak, de megerősítik, hogy szó sincs az energiaválság görgette európai inflációs hullám kicsúcsosodásáról, a termelők szintjén sem.

A termelői árak 5 százalékkal ugrottak meg augusztusban, és nem egy év, hanem egyetlen hónap alatt. Az éves drágulás ezzel 43,3 százalék a júliusi 38 után. Az energiadrágulás üteme 97,6 százalékról 116,8 százalékra gyorsult. 

Az energiát nem számítva, a termelői árak emelkedésének éves üteme ugyan 15,1 százalékról 14,5 százalékra lassult, de mindezek az elemző várakozásoknál is rosszabb számok növelik a nyomást az Európai Központi Bankon, hogy folytassa erőteljes kamatszigorítását, ami növeli az euróövezet recesszióba csúszásának kockázatát. Christine Lagarde-nak délután 5 órakor lesz alkalma reagálni egy fórumon, amit a ciprusi jegybank szervez.

De mi van a piacokkal?

A tankönyv ellenére az európai részvények nem estek, hanem szépen emelkedtek kedden – a STOXX 600 index például mintegy 2,5 százalékkal –, az államkötvényhozamok pedig emelkedés helyett csökkentek, a német 10-éves például 9 bázisponttal 1,802 százalékra.

A fő oka annak, hogy az EKB-faktort tulajdonképp figyelmen kívül hagyják a befektetők ebben a pillanatban a részvénypiaci jelentések szerint jórészt az, hogy a csalódást keltő amerikai feldolgozóipari adatokat követően az amerikai részvények is nekilódultak hétfőn, mert megkérdőjelezték, hogy folytatódhatnak-e a megkezdett tempóban a Federal Reserve kamatemelései.

Ugyanebbe az irányba mutat globális kitekintésben az a keddi hír, hogy az ausztrál jegybank meglepetésre csak fele akkora szigorítást hajtott végre, mint az elemzők várták: 25 bázisponttal 2,6 százalékra emelte fő kamatát.

Egyelőre nem jelentek meg az olyan következtetések, hogy az EKB is várhatóan lassít – ilyen árindex adatok után nehéz is lenne egy ilyen hirtelen konklúzió –, de ha a nemzetközi hangulat marad, amilyen, nem kizárt, hogy hamarosan ez is megtörténik.