Felforgatja a mesterséges intelligencia a munka világát – de kinek a hasznára?

Az OpenAI által tavaly novemberben bemutatott, ChatGPT nevet viselő csetrobot kétségkívül letarolta az internetet és a mesterséges intelligencia (MI) széles körű használatának hatásai azóta is a viták sorozatát robbantják ki. Eltekintve attól, hogy a nagy nyelvi modellek mennyiben tekinthetők valójában intelligensnek, és valóban a világ pusztulását készítik-e elő, gyakran merül fel az a kérdés is, hogy milyen hatást gyakorolnak ezek az eszközök a munkaerőpiacra. Az egyre hatékonyabb modellek – köztük a korábbiaknál hatékonyabb GPT-4 – megjelenése egyre sürgetőbbé teszi ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását.

Egyes jóslatok szerint az MI-eszközök dolgozók tömegeit teszik szükségtelenné (ebben reménykednek például a hollywoodi stúdiók), míg mások szerint a termelékenység növelésével a dolgozók kezébe adnak ütőkártyákat. Rendkívül furcsa az is, hogy az alapvetően önszabályozás, illetve minimális állami beavatkozás mellett kardoskodó technológiai szektor hogyan siet mielőbbi állami szabályozást keríteni az ChatGPT és társai köré, gyakran távoli jövőbe tekintő veszélyekre hivatkozva, miközben semmilyen javaslatot nem fogalmaz meg az azonnali veszélyek kapcsán.

Így teszi hatékonyabbá a munkánk az MI

Mindenesetre több kutatás is foglalkozott a technológia termelékenységre gyakorolt hatásával, és például az MIT kutatása a dolgozóknak hozott kedvező hírt, ugyanis arra jutott, hogy az MI inkább kiegészíti, mint kiváltja az emberi munkát, az eszköz használatával a dolgozók gyorsabb és jobb munkát végeznek. Az MIT kutatása főként egyetemet végzett szakemberek munkáját vizsgálta viszonylag kevés, 453 résztvevővel.

A National Bureau of Economic Research tanulmánya szintén arra jutott, hogy a generatív mesterséges intelligencia javítja a dolgozók hatékonyságát és termelékenységét. Ebben a kutatásban 5179 ügyfélszolgálati munkatárs képezte a kísérlet alanyát, akik az eredmények szerint átlagosan 14 százalékkal oldottak meg több ügyet, mint MI használata nélkül. Ráadásul az alacsonyabb képzettségű dolgozók is egyre inkább úgy dolgoztak, mint képzettebb társaik. Erre utal az is, hogy 

Éppen ezért a kutatás egyik szerzője szerint az MI kifejezetten a belépő szintű dolgozók esetében szolgálhat előnyökkel, azonban a legjobb dolgozók a jó gyakorlatok átadásával és az MI képzésével szintén fontos szereplői lehetnek a folyamatnak. A kísérlet arra is rávilágított, hogy az MI támogatásának köszönhetően gyorsabb és jobb szolgáltatás miatt az ügyfelek is elégedettebbek voltak, kevesebb gorombaságot vágtak a dolgozók fejéhez, ami a fluktuációt is csökkentette a munkások körében.

Az ipart is felforgathatja a technológia, nem csak az irodákat

A mesterséges intelligencia nemcsak a szolgáltató szektor, hanem a feldolgozóipar területén is hozhat alapvető változásokat. Noha a gyártás területén az automatizáció másként jelenik meg, mint az irodai munkák terén, az MI képes a keletkező adatok gyors feldolgozására és rendszerezésére is, és olyan javaslatokat fogalmazhat meg, amelyek az ipari termelés hatékonyságát is növelik.

A generatív mesterséges intelligencia képességeinek kihasználásához azonban a megfelelő utasítások, „promptok” kiadására is szükség van, így míg ma még a vállalkozások kifejezetten keresik azokat, akik képesek az MI utasítását magas szinten űzni, a jövőben ez a készség egyre inkább elvárássá válik. Ráadásul egy friss kutatás szerint a modellek finomhangolása során azok viselkedése is változhat, ezért panaszkodhattak sokan az elmúlt napokban a GPT-4 képességeinek hanyatlására, noha nem erről volt szó, hiszen azok változatlanok maradtak, csupán a csetrobot viselkedése módosult. Ilyenkor a felhasználóknak is változtatniuk kell az utasításokon, ha továbbra is a korábbi eredményeket szeretnék elérni.

A technológiában rejlő lehetőségek kétségkívül ígéretesek – még ha egyelőre nem tartanak is ott, hogy az emberiség létét veszélyeztessék, bármit is mondjanak erről a Szilícium-völgy milliárdosai –, a társadalmi hatásokat a szabályozás fogja meghatározni. A hatékonyabb, termelékenyebb dolgozók munkájának a gyümölcse kinél csapódik le, az nem technológiai, hanem politikai, szabályozói és végső soron hatalmi kérdés.