A Szibéria Ereje 2 gázvezeték mongóliai szakaszának építése 2024 első negyedévében vagy első félévében kezdődhet – jelentette ki Viktoria Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes kedden. A vezeték építéséről évek óta folynak a tárgyalások, elkészülte esetén évente ötvenmilliárd köbméter gáz szállítására lesz képes Mongólián keresztül Kínába – ez majdnem eléri a felrobbantott Északi Áramlat 1 kapacitását.
A Reuters tudósítása szerint azonban a felek messze vannak még a megállapodástól kulcskérdésekben, például az árazást illetően. A 2600 kilométer hosszú vezeték Oroszország északi részéből, a Jamal-félszigetről indul.
Az ukrajnai invázió miatt bevezetett szankciók miatt Moszkva Ázsiába irányítja át a korábban Európában felhasznált gázt.
A Szibéria Ereje 1 gázvezetéken 2019 vége óta exportál gázt Kínába, 2021-ben 10,5, tavaly pedig 15,5 milliárd köbmétert, de egy harmincéves időtartamú, több mint 400 milliárd dollár értékű szerződés értelmében a mennyiséget 2025-ig fokozatosan évi 38 milliárd köbméterre növelik.
Abramcsenko az orosz–mongol kormányközi bizottság ulánbátori ülése után elmondta, hogy várhatóan a jövő év első negyedévében jóváhagyják a Szibéria Ereje 2 mongóliai szakaszának, a Szojuz Vosztok gázvezetéknek a tervdokumentációját. „Ezt követően kezdődhet az építkezés” – idézte a szavait a TASZSZ orosz hírügynökség.
A vezetékről tárgyalt egy hete Vlagyimir Putyin orosz elnök is mongol kollégájával, Uhnágin Hürelszühhel Pekingben, ahol mindketten részt vettek az Egy övezet, Egy út konferencián.
Mindenki egyetért ezzel a projekttel, minden érintett részt akar venni benne, azt akarja, hogy működjön. Már csak meg kell valósítani. Azt hiszem, jó ütemben fogunk haladni
– mondta Putyin a Reuters tudósítása szerint.
Terveznek egy harmadik gázvezetéket is, amely Szahalinról szállít majd a Japán-tenger alatt gázt az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartományba. Erről a vezetékről tavaly februárban állapodtak meg, és 2026 környékén már évi tízmilliárd köbméter kapacitással működik majd.
A Szibéria Ereje 2 gázvezetékről Putyin Hszi Csin-ping elnökkel márciusban tárgyalt utoljára, sem akkor, sem pedig múlt heti pekingi látogatásán nem jelentettek be új, jelentős energetikai megállapodást. Ennek elsősorban az az oka, hogy bár Kína nagy mennyiségben vásárolja az orosz olajat, gázból nincs szüksége többre annál, mint amennyiről már megkötötték a szerződést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.