Fontos megmérettetés Londonban

Az első komoly próbatételhez érkezett a nemzetközi műkincspiac a tőzsdéken január folyamán végigsöpört vihar óta. A következő napokban a Christie’s, a Sotheby’s és a Phillips de Pury impresszionista, modern és kortárs művészeti aukciókat rendez Londonban, ezeken a korábbiaknál magasabb, összesen 429 millió fontra becsült értékű kollekciókat visznek kalapács alá. Tavaly júliusban a vártnál nagyobb, 462,5 millió fontos forgalmat értek el ugyan az aukciósházak a szintén Londonban tartott árveréseken, de azóta jócskán megnőtt a bizonytalanság a világgazdaságban, és ez – bár az őszi New York-i aukciók eredményein még kevéssé tükröződött – szakértők szerint előbb-utóbb a műkereskedelemben is éreztetheti a hatását.

Ma este a Christie’s visz kalapács alá közel száz impresszionista és modern remekművet, holnap a Sotheby’s következik nagyjából ugyanekkora anyaggal. Mindkét cég Picasso-képektől várja a legmagasabb leütési árakat: a Christie’snél az 1969-es Ülő férfi puskával (5–7 millió font), a Sotheby’snél pedig egy 1938-ban készült, a svájci Berggruen-gyűjteményből származó Dora Maar-portré (6,5–8,5 millió font) a favorit. Az utóbbi aukciósház nagyjából ugyanennyit vár a Blaue Reiter köréhez tartozó orosz Alexej von Jawlensky harsogó színvilágú női képmásáért és a müncheni almanach névválasztásában kulcsszerepet játszó Franz Marc Legelő lovak sorozatának egy darabjáért. A Sotheby’s ezen kívül is feltűnően sok színvonalas német expresszionista festményt kínál, köztük Emil Nolde és Ernst Ludwig Kirchner műveit. A Christie’snél a Salvador Dalí, René Magritte, Giorgio de Chirico, Joan Miró, Max Ernst és mások munkáit felvonultató szürrealista blokk ígérkezik különösen erősnek.

Az utóbbi cég szerdai kortárs aukciója ígéri a hét legnagyobb szenzációját: Francis Bacon 1974–77 között festett Triptichonjáért legalább 25 millió fontot várnak, ez a brit művész tavaly elért legmagasabb áraival vetekszik (VG, január 14., 15. oldal). Majdnem ugyanennyit érhet a Sotheby’snél kalapács alá kerülő Bacon-mű, az Akttanulmány tükörben látszó alakkal is, ám erre az aukcióra február 27-ig várni kell.

Egy londoni kereskedő, a Simon C. Dickinsonnál dolgozó James Roundell szerint legfeljebb a kortárs piacra gyakorolhatnak jelentősebb hatást a tőzsdei viharok, az impresszionista és modern művészet területén stabilabbak az értékviszonyok. Egy másik, a Bloombergnek nyilatkozó kereskedő, Thomas Dane úgy fogalmaz: valószínűleg véget ért az a korszak, amikor gyakorlatilag minden eladható volt. Ezt erősíti, hogy az ArtTactic nemrég közzétett adatai szerint az elmúlt fél évben negyven százalékkal romlott a hangulat a kortárs művészet piacán (VG, január 28., 15. oldal). Elsősorban azok a művészek szorulhatnak háttérbe, akiknek árai az elmúlt években a legnagyobb arányban nőttek (például Marlene Dumas, Neo Rauch, Franz Ackermann, Cecily Brown vagy Peter Doig). Thomas Dane szerint azonban olyan sok gyűjtő van jelen az 1945 utáni művek piacán, hogy általános áreséstől nem kell tartani; fokozottan igaz ez a fiatal művészek viszonylag olcsóbb alkotásaira.