BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Zuhanás vagy átrendeződés?

Egyelőre csak találgatni lehet, mikor és milyen mértékben gyűrűzik be a nemzetközi és ezen belül a magyar műkincspiacra a napról napra dagadó globális pénzügyi válság. Miközben egyes szakértők biztosra veszik, hogy némi késéssel az aukciókon is érezhető lesz a tőzsdék és a bankvilág megrendülése, mások inkább a festmény- és műtárgybefektetések különleges mentsvár jellegét emelik ki, és nem tartanak attól, hogy kidurranhat az utóbbi években elsősorban a kortárs festménypiacon kialakult „lufi”. Érvelésük szerint a mostani áremelkedés sokkal szélesebb alapokon nyugszik, mint az 1991-es krach előtti, amikor szinte kizárólag a japán vásárlók tornázták fel az impresszionista és posztimpresszionista képek árait. Most a nyugati pénzpiacok mellett az Oroszországban, Kínában, Indiában, az arab világban és más feltörekvő gazdaságokban felhalmozódó óriási vagyonok egyformán táplálták a boomot. A válság a derűlátók szerint nem lenyomja, hanem csak az eddiginél is határozottabban átrendezi a piacot: az erőviszonyok egyértelműen az „új pénz” javára tolódnak el.

Az optimisták számára látványos érvet szolgáltatott a Sotheby’snél szeptember közepén rendezett Damien Hirst-aukció, amikor – a Lehman Brothers csődjének másnapján – a vártnál is magasabb összegért, 111,4 millió fontért talált gazdára a brit kortárs sztárművész több mint kétszáz alkotása (VG, szeptember 22., 15. oldal). Az „új pénz” a jelek szerint bőségesen képes volt pótolni a régi vásárlók kiesését: miközben az amerikai vevők feltűnően távol maradtak az aukciótól, a Wall Street Journal híradása szerint a Sotheby’s orosz ügyfeleket képviselő egyik munkatársa, Alina Davey mintegy 13 millió font értékben hajtott végre megbízásokat. Az orosz vásárlók fontosságát jelzi egyébként az is, hogy az idén tavasszal Roman Abramovics vásárolta meg az eddigi legdrágább 1945 utáni műalkotást, Francis Bacon Triptichonját (86 millió dollár).

Ha azonban nem csak a piac csúcsait tekintjük, akkor máris láthatók az első apró repedések. A két nagy cégnek a Hirst-aukció utáni napokban rendezett New York-i ázsiai művészeti árverései a minimálisan várt 85 helyett csupán 77 millió dolláros összforgalmat értek el; a Sotheby’s csak a tételek 65 százalékát tudta értékesíteni, a Christie’s 57 százalékot. A Handelsblatt tudósítása szerint egyértelműen hiányzott az elmúlt szezonban tapasztalt eufória, és egyes tételek becsértékei a pénzügyi krízis közepette irreálisan magasnak bizonyultak. A kínai vásárlók ugyan most is szívesen költöttek különleges régi porcelánokra vagy jádefaragványokra, de a Sotheby’s kortárs ázsiai művészeti aukcióján a tavalyi 38 millió helyett mindössze 8,5 milliós összleütés született (igaz, ebben a nem túl erős anyag is ludas volt). A Christie’s japán és koreai művészeti árverésének sztárdarabja, Kitagawa Utamaro egyik leghíresebb, 1793 körül készült fametszetének (Mono omou koi, azaz Tűnődő szerelem) hibátlan példánya a várt 1-1,5 millió helyett csupán 900 ezer dollárt ért meg a nyertes licitálónak. Egyedül a kortárs indiai művészet szerepelt jobban a várakozásoknál.

A Times szakírója arra figyelmeztet, hogy immár az orosz gazdaságot is elérte a globális zűrzavar, és ez a nagy műgyűjtőnek számító oligarchák, például Oleg Deripaszka vagy Vlagyimir Potanyin számára is milliárdos veszteségeket okoz. A londoni luxusingatlanok piacán a szakemberek szerint máris tapasztalható az orosz vásárlók érdeklődésének gyengülése, és könnyen lehet, hogy ez az óvatosság előbb-utóbb a műkincspiacon is érezhető lesz. A piaci szereplők éppen ezért lélegzet-visszafojtva várják az újabb aukciós eredményeket, és különösen az őszi szezon legnagyobb erőpróbáját, a november eleji New York-i modern és kortárs művészeti árveréseket. Ezen a két nagy aukciósház válogatott csemegék sorával (többek között Edvard Munch expresszív szimbolista remekművével, Picasso egy korai kubista képével és Lucian Freud Francis Baconról festett portréjával) várja a gyűjtőket. Remélhetőleg nem hiába.

Nagyon sok lábon áll a piac

Az utóbbi években jelentősen közeledett a nemzetközi műkincspiac működése a többi befektetési területhez, elsősorban az értékpapír-kereskedelemhez – fejtette ki Einspach Gábor a BÁV által szervezett múlt heti előadáson. Az Artmagazint kiadó szakember ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy a műkincspiacot – akár világ-, akár magyarországi viszonylatban – megroppantja a pénzügyi válság.

Mint mondta, újabb és újabb vásárlók lépnek be a piacra, amely ennek köszönhetően nagyon sok lábon áll.

Mint mondta, újabb és újabb vásárlók lépnek be a piacra, amely ennek köszönhetően nagyon sok lábon áll.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.