Nehéz fél év az alapoknál

Alapkezelők. Kedvezőtlen fordulatot hozott az év első hat hónapja az alapkezelők számára – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a szektorok működéséről és kockázatairól szóló jelentésében. Az év első felében egy új alapkezelő indult, a Dialóg, emellett az IE Alapkezelő beolvadt a CIB Alapkezelőbe, így június végén is, akárcsak az év elején, 31 alapkezelő tevékenykedett a hazai piacon. (A közeljövőben viszont az Axa és az Allianz cégeinek köszönhetően új szolgáltatók léphetnek a piacra.) Az alapkezelők számának elmúlt években bekövetkezett bővülése ellenére a piac koncentrációja változatlanul magas. Az öt legnagyobb cég részesedése az alapkezelői piacon 69, a portfóliókezelési területen pedig 82 százalékos volt, mivel a legnagyobb alapkezelők pénzügyi csoportok részeként a csoport többi társaságánál lévő vagyont is forgatják.

Az elmúlt években tapasztalható gyors ütemű növekedés után a hazai alap- és portfóliókezelési piacot az idei első fél évben már jelentős visszaesés jellemezte, így a kezelt vagyon 12 hónap alatt mindössze 4,2 százalékkal gyarapodott. A nemzetgazdaság pénzügyi számlái szerint a háztartások az alapszerűen kezelt befektetési termékeken (életbiztosítások, befektetési jegyek, nyugdíjpénztári megtakarítások) csaknem 540 milliárd forintnyi átértékelési veszteséget szenvedtek el az első fél évben. Ezzel szemben a tranzakciók többlete mindössze 240 milliárd forint volt, így az eszközállomány 300 milliárd forinttal csökkent. A befektetési alapokban kezelt eszközök átlagosan 5,8, a pénztári állományok 6, a biztosítókban kezelt vagyon pedig 7,1 százalékkal zsugorodott a fél év során.

A befektetési alapok vagyona így 3049 milliárd forintra sülylyedt, pedig az alappiacon a választék bővült. A fél év során három alap szűnt meg, miközben 51 új alap kezdte meg a működését, így június végén már 386 hazai alap volt a palettán, ezek zöme nyilvános formában működött. A nyilvános alapok eszközállománya viszont 205 milliárd forinttal, 2923 milliárdra apadt az első hat hónapban. A vagyoncsökkenésből 61 milliárd forintnyit a befektetési jegyek árfolyamának esése tett ki, míg a különféle tőkemozgások 144 milliárd forintnyi vagyonvesztést okoztak. A befektetők egyértelműen az alacsony kockázatú alapokat preferálták az év első felében: friss tőke jóformán csak a magas betéthányadú likviditási és garantált alapokba, illetve az árfolyamesések esetén is hozamképes származtatott alapokba érkezett. Ennek megfelelően a befektetési alapok eszközeinek összetételében a betétállomány aránya 9 százalékponttal emelkedett, így június végén az alapokban kezelt vagyon 44,3 százaléka már bankbetétben volt. A külföldön alapkezelt befektetési jegyek állománya valamelyest csökkent az első negyedévben – állapította meg a pénzügyi felügyelet. Március végén az állomány 735 milliárd forintot tett ki, ez 30 milliárd forinttal maradt el a 2007 végi szinttől. A visszaesés döntően a mintegy 104 milliárd forintnyi tőkepiaci árfolyamesés következménye, az alapokba ugyanis 74 milliárd forintnyi friss tőke áramlott az első három hónapban. VG