Alapkezelők. Kedvezőtlen fordulatot hozott az év első hat hónapja az alapkezelők számára – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a szektorok működéséről és kockázatairól szóló jelentésében. Az év első felében egy új alapkezelő indult, a Dialóg, emellett az IE Alapkezelő beolvadt a CIB Alapkezelőbe, így június végén is, akárcsak az év elején, 31 alapkezelő tevékenykedett a hazai piacon. (A közeljövőben viszont az Axa és az Allianz cégeinek köszönhetően új szolgáltatók léphetnek a piacra.) Az alapkezelők számának elmúlt években bekövetkezett bővülése ellenére a piac koncentrációja változatlanul magas. Az öt legnagyobb cég részesedése az alapkezelői piacon 69, a portfóliókezelési területen pedig 82 százalékos volt, mivel a legnagyobb alapkezelők pénzügyi csoportok részeként a csoport többi társaságánál lévő vagyont is forgatják.
Az elmúlt években tapasztalható gyors ütemű növekedés után a hazai alap- és portfóliókezelési piacot az idei első fél évben már jelentős visszaesés jellemezte, így a kezelt vagyon 12 hónap alatt mindössze 4,2 százalékkal gyarapodott. A nemzetgazdaság pénzügyi számlái szerint a háztartások az alapszerűen kezelt befektetési termékeken (életbiztosítások, befektetési jegyek, nyugdíjpénztári megtakarítások) csaknem 540 milliárd forintnyi átértékelési veszteséget szenvedtek el az első fél évben. Ezzel szemben a tranzakciók többlete mindössze 240 milliárd forint volt, így az eszközállomány 300 milliárd forinttal csökkent. A befektetési alapokban kezelt eszközök átlagosan 5,8, a pénztári állományok 6, a biztosítókban kezelt vagyon pedig 7,1 százalékkal zsugorodott a fél év során.
A befektetési alapok vagyona így 3049 milliárd forintra sülylyedt, pedig az alappiacon a választék bővült. A fél év során három alap szűnt meg, miközben 51 új alap kezdte meg a működését, így június végén már 386 hazai alap volt a palettán, ezek zöme nyilvános formában működött. A nyilvános alapok eszközállománya viszont 205 milliárd forinttal, 2923 milliárdra apadt az első hat hónapban. A vagyoncsökkenésből 61 milliárd forintnyit a befektetési jegyek árfolyamának esése tett ki, míg a különféle tőkemozgások 144 milliárd forintnyi vagyonvesztést okoztak. A befektetők egyértelműen az alacsony kockázatú alapokat preferálták az év első felében: friss tőke jóformán csak a magas betéthányadú likviditási és garantált alapokba, illetve az árfolyamesések esetén is hozamképes származtatott alapokba érkezett. Ennek megfelelően a befektetési alapok eszközeinek összetételében a betétállomány aránya 9 százalékponttal emelkedett, így június végén az alapokban kezelt vagyon 44,3 százaléka már bankbetétben volt. A külföldön alapkezelt befektetési jegyek állománya valamelyest csökkent az első negyedévben – állapította meg a pénzügyi felügyelet. Március végén az állomány 735 milliárd forintot tett ki, ez 30 milliárd forinttal maradt el a 2007 végi szinttől. A visszaesés döntően a mintegy 104 milliárd forintnyi tőkepiaci árfolyamesés következménye, az alapokba ugyanis 74 milliárd forintnyi friss tőke áramlott az első három hónapban. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.