Meggyőző eredménnyel zárta az őszi aukciós szezont a hazai festménypiac, amiben minden eddiginél nagyobb szerepet játszott a két piacvezető cég jó teljesítménye. A Kieselbach Galéria közel egymilliárd, Virág Judit 670 millió forintos leütési értéket könyvelhetett el, ez a tavaly őszinél másfélszer nagyobb összforgalmat jelentett. Az eltérő tételszámot figyelembe véve nagyjából hasonló átlagárat ért el a két aukciósház. A Kieselbach eredményét természetesen nagyban erősítette a szezon legdrágább festménye, Bortnyik Sándor Lámpagyújtója (100/170 millió forint; VG, október 13., 15. oldal). A Vígszínházban 23 esetben született tízmillió forintos vagy annál magasabb leütés, a Kongresszusi Központban 14-szer; a legdrágább festmények listájának 2–5. helyével viszont Virág Judit büszkélkedhet.
A két aukción – a szokásokhoz híven – 20-40 milliós leütéseket értek el neves modern festőink elsőrangú alkotásai, de Szinyei Merse Pál és Mednyánszky László tájképei iránt is rendkívül nagy volt az érdeklődés – részben talán annak köszönhetően, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben felértékelődnek az értékálló befektetésnek számító klasszikusok. Az 1945 utáni és kortárs művek közül is a legnagyobb nevek szerepeltek jól, így például Lakner László Hajógyári munkások című 1960-as alkotása 14 millió, Csernus Tibor Tengeralattjárója 11 millió forintért talált gazdára Virág Juditnál. Gyarmathy Tihamér, Tót Endre, Fehér László, Keserü Ilona jelentősebb képeit az 1,5–5 millió forintos sávban ütötték le a két aukción, de a fiatalabb művészek (például Barabás Márton) alkotásainak néhány százezres kikiáltási árai legfeljebb egy-két lépcsővel emelkedtek a licitek során.
A „biztos” nevek előtérbe kerülése a MissionArt múlt heti miskolci kortárs művészeti aukcióján is érzékelhető volt. Bak Imre, Deim Pál és más „nagy öregek” alkotásai viszonylag jól szerepeltek, miközben a fiatalabb művészgenerációktól felvonultatott remek festmény-, grafikai, fotó- és médiaművészeti anyag iránt igen hézagos volt az érdeklődés. A sikeresen szerepelt művészek között említhetjük Esse Bánki Ákost, Romvári Mártont és a Verebics testvéreket.
A közepes méretű aukciósházak közül az őszi szezonban a piacvezetőkön kívül csak az Abigail tudott bekerülni a több tízmilliós tételek listájára Aba-Novák Vilmos Tiszai bárkák című képével, amely 22 millióról indult, és 26 millióért kelt el a galéria szeptember végén rendezett 22. festményaukcióján. A közepes árkategóriában óriási harc után kelt el Kolbe Mihály harmincas évekbeli Saloméja (50 ezer/2,8 millió), bizonyítva, hogy a klasszikusok közé aligha sorolható művész art decós alkotásai nem csak a piacvezető cégeknél aratnak sikert.
A Belvedere Szalon szintén szeptember végi árverésén kikiáltási áron, 5,5 millióért kelt el Szobotka Imre Amszterdami kikötője, és ugyanennyire kúszott fel a 3,6 milliós indulásról Vaszary János korai tájképe is. Farkas István, Kádár Béla, Szőnyi István néhány millió forintos alkotásai a kikiáltási áron vagy egy licittel a felett találtak gazdára, ugyanakkor Hantai Simon (2,8/3,6 millió) és Böhm Pál (1,8/3,2 millió) képeiért nagyobb küzdelem alakult ki.
Az alacsony árkategóriában nagyon hullámzó volt az érdeklődés. A Nagyházi Galéria október 7–8-i festményárverésein például a kalapács alá került öt Neogrády László-festmény közül három a kikiáltási ár duplájáért vagy még drágábban (240–550 ezer forintért) talált gazdára, míg a művésznek a BÁV szeptemberi aukcióján indult három műve közül mindössze egy olaj-vászon képre volt jelentkező (38/40 ezer), a másik két – kartonra festett – kép egyáltalán nem mozgatta meg a vevők fantáziáját.
A Nagyházi kétnapos aukcióján egyébként ugyanúgy a tételek kevesebb mint felét ütötték le, mint a BÁV-nál, és csak kivételes esetben születtek jelentős emelkedések. Ezek közé tartozott a Nagyházi variaárverésének 465. tétele, egy ismeretlen 19. századi holland festőnek tulajdonított folyóparti városkép: a minuciózus részletességgel megfestett munka ára a 38 ezres indulásról 320 ezer forintig kúszott fel. A Belvedere Szalon október első felében tartott kamaraaukcióin szintén hoppon maradt a képek zöme, de jól szerepelt például Czene Béla Kávé után című festménye (40/110 ezer) és a rejtélyes Edvi Illés Géza szignóval ellátott pezsgős csendélete (20/70 ezer). A Polgár Galéria vegyes profilú októberi árverésén Hantai Simon egy korai akvarelljének ára 16-ról 260 ezer forintra kúszott fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.