Árcsökkenés a világpiacon

Eddig sokan bíztak abban, hogy a nemzetközi műkincspiacot nem érik el az általános gazdasági válsággá terebélyesedő pénzügyi krízis hullámai, de a múlt heti New York-i aukciók végleg szertefoszlatták ezeket a reményeket. A két piacvezető aukciósház impresszionista és modern művészeti árveréseinek eredménye jelentősen elmaradt a várakozásoktól, és olyan klasszikusok képei is eladatlanok maradtak, mint például Claude Monet, Henri Matisse vagy Paul Cézanne.

A Sotheby’s hétfő esti aukciójának összforgalma 223 millió dollárt tett ki, ez mind az előzetesen becsült értéksáv alsó határától (339 millió), mind a cég tavalyi hasonló aukciójának eredményétől (269,7 millió) elmaradt. A kalapács alá vitt 70 remekmű közül 25-re egyáltalán nem volt jelentkező, és az elkelt tételek zöméért is a vártnál kevesebbet adtak a gyűjtők. Egyes művek azért most is jól szerepeltek: Kazimir Malevics Szuprematista kompozíciója 60, Edvard Munch Vámpírja (VG, szeptember 29., 19. oldal) 38, Edgar Degas Pihenő táncosnője pedig a papírra készült képek mezőnyében világrekordnak számító 37 millió dolláros áron kelt el.

A Christie’s szerda este a minimálisan várt 103 helyett csupán 47 millió dolláros forgalmat ért el két amerikai magángyűjtemény darabjainak eladásával, és a csütörtöki nagyárverés 146,7 milliós eredménye is sokkal kevesebb volt a 240 milliós várakozásnál. A tételek több mint negyven (!) százaléka hoppon maradt, köztük Mark Rothko és Edouard Manet egy-egy jelentős alkotása. A jó hírek között említhetjük Juan Gris Könyv, pipa és palack című kubista csendéletének 20,8 millió dolláros árát, ugyanakkor Picasso, Kandinszkij és más fontos alkotók képeire csupán az előzetesen becsült sáv alsó határa körül volt érdeklődés.

Folytatódni, sőt erősödni látszik tehát a két nagy cég októberi londoni kortárs művészeti aukcióin tapasztalt kedvezőtlen tendencia (VG, október 20., 15. oldal). Az Artprice műkincspiaci adatszolgáltató cég szerint a világ aukciós termeiben elért leütési átlagárak októberben 14,5 százalékkal elmaradtak a januári szinttől, és New York-i kereskedők a múlt heti árverések után azt mondják: az árak a két évvel ezelőtti szintre estek viszsza. A többmilliós tételektől a néhány ezer dollárosakig, a modern festményektől a műtárgyakig, a piacvezető cégektől a kisebb vidéki aukciósházakig a piac minden szegmensében tapasztalható a gyengülés, és viszszatekintve megállapítható, hogy 2007 vége és 2008 eleje volt a piac tetőpontja.

Az utóbbi évek boomjában nagy szerepet játszó orosz és ázsiai gyűjtők is óvatosabbá váltak: a Christie’s október végén rendezett dubai árverése például a várt 32–43 millió helyett mindössze 16,9 millió dolláros összforgalommal zárult. Az aukciósházak egyre kevesebb tételnél vállalnak árgaranciát, viszont amelyeknél igen, azokat egyre nagyobb arányban kénytelenek beváltani. Az előttünk álló héten újabb komoly erőpróba előtt áll a nemzetközi műkincspiac, hiszen a Christie’s és a Sotheby’s New York-i részlegei most rendezik meg – a londoniaknál egy nagyságrenddel nagyobb értékű – kortárs művészeti árveréseiket.

Az Artprice műkincspiaci hangulatindexe – amely a honlapon regisztrált felhasználók véleményét tükrözi – óráról órára esik, és hetek óta vastagon a negatív tartományban van. Szakértők szerint könnyen lehet, hogy az árak esésének mértéke eléri a legutóbbi, 1990–1992-es műkincspiaci bessz idején tapasztalt 44 százalékot. Persze van honnan csökkenni, hiszen 2005 eleje és 2008 eleje között az Egyesült Államokban 67, világszerte pedig 48,9 százalékkal emelkedtek a műkincspiaci árak. Ez sokkal nagyobb növekedést jelentett, mint amit ugyanezen időszakban a vezető tőzsdék elértek: a Dow Jones például mindössze 24,5 százalékot erősödött a szóban forgó három év alatt.