Óvatlanok a műtárgytulajdonosok

Jelentős értékű festményeket és grafikákat raboltak el a közelmúltban hazai magángyűjteményekből. A legutóbbi és egyben legjelentősebb eset az volt, amelynek során Koszta József nem kevesebb mint 14 és Szinyei Merse Pál három festménye, valamint Medgyessy Ferenc Művészet című bronzszobra tűnt el egy jelentős debreceni magángyűjteményből. A Koszta-festmények között két védett alkotás is található (Annuska virággal, illetve Öregember), de a többi alkotás is nagy értéket képvisel. A bűneset az október 15-19. közötti időszakban történt a cívis városban.

Szintén október közepén került fel a veszteséglistára Márffy Ödön Annuska, a művész lánya című jelzett olajfestménye, amely egy budapesti gyűjtemény ékessége volt. Az 1930-as évek elején készült alkotás a szakmában jól ismert, 2.4.1. számon szerepel a Rockenbauer Zoltán által készített oeuvre-katalógusban. Nem sokkal korábban egy másik fővárosi magángyűjteményből több mint száz egyedi grafika tűnt el, ezek a második világháború előtt Gombosi György művészettörténész tulajdonában voltak, és szerepeltek a kollekció 2004–2005-ös magyar nemzeti galériabeli kiállításán. A veszteséglistán egyebek mellett Bernáth Aurél, Bornemisza Géza, Czóbel Béla, Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, Gráber Margit, Szőnyi István, Rippl-Rónai József, Vaszary János különböző technikájú, kvalitásos rajzai szerepelnek.

Ezek az esetek is jelzik: a bűnözők körében – a vagyonvédelmi berendezések egyre szélesebb kínálata és a hatóságok által koordinált adatcsere ellenére – töretlen a műkincsek népszerűsége. Az elmúlt években Magyarországon átlagosan hétszáz körül mozgott a bejelentett, természetes személyek sérelmére elkövetett műkincsrablások száma, a kárérték évente megközelítette az egymilliárd forintot (VG, július 21., 15. oldal). Ezek persze sok esetben nem a szó szoros értelmében vett műkincsekre, hanem csekély kulturális értékű régiségekre, illetve ékszerekre vonatkoznak; szakemberek szerint azonban ha csak a festmény- és műtárgyrablásokat tekintjük, akkor is a bűnözői aktivitás változatlan, sőt inkább növekvő szintjét tapasztalhatjuk.

Vukán Béla alezredes, az ORFK műkincsvédelmi alosztályának volt vezetője, jelenleg vezető főtanácsosa a BÁV Mesélnek a műkincsek című sorozatának legutóbbi előadásán rámutatott: néha az sem jelent akadályt a bűnözők számára, hogy a cselekmény elkövetése idején a tulajdonos otthon tartózkodik. A tolvajok ugyanis egyre okosabb és szemtelenebb módszereket alkalmaznak. Egy 2004-ben megtörtént esetnél például itáliai és flamand festők több tízmillió forint értékű munkáit, kandallóórákat és egy gondolaszéket loptak el, míg gazdájuk nyugodtan nézte a televíziót. Máskor a tolvajok múzeumi szakembernek, áram- vagy gázszolgáltató cég munkatársainak adták ki magukat, és a tulajdonost megtévesztve vagy a figyelmét elterelve vittek el értékes műtárgyakat.

Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műtárgyvédelmi irodájának vezetője szerint az eltűnt műkincsek megtalálását az is nehezíti, hogy a tulajdonosok zöme semmilyen vagy csak hiányos dokumentá-

cióval rendelkezik értékeiről. Márpedig fontos lenne legalább egy jó minőségű fotót készíteni minden tárgyról, méreteit és egyéb adatait rögzíteni, de sokszor akár a részletfelvételek vagy egy festmény hátoldalának fotója is jelentős többletinformációkat adhat a szakembereknek.