Jól ment a részvényalapoknak

Alapkezelés. Döcögősen indult az év a befektetési alapoknál. Januárban kettővel csökkent a befektetési alapok száma, a hónap végén így már csak 410-et kezeltek a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) a tagjai. Ilyen eset, hogy egy adott hónapban csökkent az alapok száma, utoljára éppen négy esztendeje fordult elő. Ennek ellenére ismét nőtt a befektetési alapok vagyona. A hónap végén 2532,3 milliárd forint volt a konstrukciókban, bő 6 milliárd forinttal több, mint december végén, ráadásul a gyarapodás ezúttal nemcsak a zártkörű, hanem a nyilvános nyílt végű alapok érdeme is volt.

Az alapokból összesen 9,5 milliárd forint tőke távozott, a piaci teljesítmények viszont közel 20 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát. „Az elmúlt hónapban enyhült a verseny a piacon, a banki kamatok elszívó hatása mérséklődött, az egymáshoz hasonló megtakarítási formákon elérhető hozamok közelítettek egymáshoz, ez kedvezően hatott a befektetési alapokra is” – hangsúlyozta Szalai Sándor, a Bamosz elnöke. A csökkenő betétkamatok ellenére az ingatlanalapok még mindig szenvednek, összvagyonuk január végére 346 milliárd forintra apadt. Az ingatlanalapokból összesen 26 milliárd forintot vontak ki, emellett a leértékelt porfóliókon is veszítettek 6,8 milliárdot.

Jól ment viszont a nyilvános nyílt végű pénzpiaci alapoknak, amelyek 12 milliárd forint friss tőkét vonzottak a hónapban, a hozamok pedig 15 milliárd forinttal, 905 milliárdra növelték a vagyonukat. Különösen a likviditási alapok szerepeltek jól, ezekbe 17 milliárd forintnyi friss tőke áramlott. A részvényalapoknak sem lehetett okuk panaszra. Vagyonuk 7,2 százalékkal gyarapodott januárban, és a hónap végén 240 milliárd forintot tett ki. A befektetők 11,6 milliárd forintnyi friss tőkével növelték a részvényalapok vagyonát, ezt az alapkezelők 4,5 milliárd forintnyi hozammal hálálták meg. A kötvényalapok viszont újabb negatív csúcsra jutottak: vagyonuk 152 milliárd forintra csökkent az ötmilliárdos tőkevesztés és az állampapírpiacon elszenvedett veszteségek következtében.

Másfél tucatnyi alap ért el egyébként tízszázalékosnál magasabb hozamot januárban, ezek fele részvényalap volt. Ezek a konstrukciók kivétel nélkül a nemzetközi piacokba fektettek be, így valószínűleg a forint gyengeségén is nyertek. Éves szinten mindössze nyolc alapnak sikerült százalékosan két számjegyű hozamot produkálnia, és ami érdekesség, hogy ezek a konstrukciók szinte kivétel nélkül más-más befektetési stratégiával verték meg versenytársaikat. Az abszolút győztes a zárt végű Futureál I. ingatlanfejlesztő alap lett, 27,64 százalékos nyereséggel. Szintén 20 százalék fölött hozott a konyhára a Budapest Alapkezelő euróalapú pénzpiaci alapja, igaz, ehhez a sikerhez nagymértékben hozzájárulhatott a forint gyengülése is. A toplista 3–5. helyén az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő termékei állnak. A társaság nemzetközi kötvényalapja 17,8, a lengyel piac esésére fogadó Bessa 15, az abszolút hozamú Alfa alap pedig 13,5 százalékos pluszban állt január végén egyéves időtávon számolva. VG