Kvalitás és pszichológia

Nehéz előre látni egy műalkotás piaci értékének alakulását, de a műtárgyak sok szempontból így is vonzóbb befektetési lehetőséget jelentenek, mint akár az értékpapírok, akár az ingatlanok. Többek között ezt szűrhettük le a Mennyit ér a művészet? címmel múlt kedden rendezett budapesti konferencia előadásaiból és kerekasztal-beszélgetéseiből. Az Edge Communications szervezésében lezajlott rendezvénynek az International Business School adott otthont, amely művészeti menedzsment kurzusán keresztül maga is közvetlen kapcsolatban áll a művészeti, műkereskedelmi szcénával.

A műalkotások értékelése látszólag nem nehéz, hiszen egyre több index, adatbázis és más szolgáltatás segíti a szakemberek és laikus vásárlók eligazodását. A konferencia előadói által idézett nemzetközi adatbázisok némelyike (így az artprice.com) kizárólag az aukciós árakat tükrözi, de van olyan is (például a Ludwig Múzeum igazgatója, Bencsik Barnabás által kiemelt artfacts.net), amely egyáltalán nem tartalmaz piaci adatokat, hanem a művészek kiállításokon, biennálékon és más szakmai fórumokon való részvétele, galériás kapcsolatai és más szakmai eredményei alapján rangsorol.

Magyarországon a www.mukincs.com az aukciós leütési eredmények és a képek mérete alapján követi egy-egy alkotó árainak alakulását. Golovics Lajos, a portál létrehozója elmondta: jelenleg több százan veszik igénybe a szolgáltatásaikat. A „négyzetcentiméter-index” persze elég merev mutatószám, hiszen egybemossa azokat az óriási különbségeket, amelyek egy művész különböző korszakokban készült, különböző kvalitású, technikájú és témájú művei között előfordulhatnak. Az index Golovics szerint mégis jól mutatja, hogy tavaly ősz óta a hazai festménypiac árai a 2006–07-es szintre estek vissza.

Egy-egy műalkotás, vagy pláne egy egész gyűjtemény értékét azonban nagyon sok olyan tényező is befolyásolja, amely piaci számokkal nehezen írható le. A tisztán pszichológiai tényezőkre szemléletes példát hozott fel Einspach Gábor, az ArtMagazin kiadója. A kilencvenes években tanúja volt, amint egy külföldről hazatért magyar vevő beleszeretett egy festménybe, kifizette azt, ám amikor a galériás „bónuszként” elárulta, hogy a mű egykor Kádár János MSZMP-főtitkár otthonában függött, visszalépett az üzlettől.

Jeff Taylor, az IBS művészeti menedzsmentprogramjának oktatója a művészeti kánont alakító, a műkereskedelemmel sokszor szoros kapcsolatban álló szakírók jelentőségét emelte ki előadásában. A Giorgio Vasarihoz, Bernard Berensonhoz hasonló „döntnökök” a szakirodalomra, a magángyűjtők és múzeumi vezetők ítéletére egyaránt meghatározó befolyással lehetnek. Ma a magyarországi műkincspiacon gondot jelent, hogy sokszor a legjelentősebb alkotókról is hiányoznak a megbízható monográfiák és oeuvre-katalógusok – tette hozzá az amerikai szakember. A galériák, aukciósházak igyekeznek hozzájárulni a hiány csökkentéséhez, és ez – legalábbis a hazai piacon – sokszor érezhető eredményeket hoz.

Míg a klasszikussá vált művészek megítélése biztosabb alapokon áll, a kortárs művészet kísérletező irányzatainál, új médiumainál sokkal nagyobb szerep jut a gyűjtők szubjektív ítéletének, jó szemének és kockázatvállalásának. Pados Gábor műgyűjtő-galériatulajdonos ezt az Irokéz Gyűjtemény értékelése kapcsán emelte ki. Hozzátette azonban, hogy a mostani gazdasági válság így is megmutatta: a műalkotások – amellett, hogy „élvezeti értéket” biztosítanak tulajdonosuknak – jobban őrzik értéküket, mint más befektetési formák. Ludman Lajos műgyűjtő, a Cardnet Zrt. elnöke ezt azzal a példával támasztotta alá, hogy egy százmillió forint értékű műtárgy-portfólióból mindig könnyen piacra lehet dobni egy-két tételt, viszont ha egy ekkora értékű ingatlanunk van, attól csak egyben tudunk megválni – vagy még úgy sem.

Az adott mű jellemzői: mérete, technikája, témája, állapota, az életműben elfoglalt helye, piaci újdonsága, provenienciája, szakirodalmi említései, az eredetiségével kapcsolatos esetleges kételyek

Az eladás körülményei: a gazdasági helyzet, a műtárgypiaci szezon alakulása, az aukció/kiállítás helyszíne, időpontja, vevőköre és vezetője, egyéb pszichológiai tényezők

Az adott mű jellemzői: mérete, technikája, témája, állapota, az életműben elfoglalt helye, piaci újdonsága, provenienciája, szakirodalmi említései, az eredetiségével kapcsolatos esetleges kételyek

Az eladás körülményei: a gazdasági helyzet, a műtárgypiaci szezon alakulása, az aukció/kiállítás helyszíne, időpontja, vevőköre és vezetője, egyéb pszichológiai tényezők-->