Európai nyomásra darabolják az RBS-t

Az RBS-nek komoly vállalásokat kellett tennie, amikor a kormány 25,5 milliárd fontos tőkeinjekcióját kérte, hiszen a korábban elfogadott bónuszfizetési tilalmon túl most úgy tűnik, több jövedelmező üzletágban is csökkentenie kell a piaci részesedését.

Az európai versenyjogi biztos előszeretettel választja le a biztosítási tevékenységet a bankokról: az RBS-nek is a biztosítási részlegeit – a Churchillt, a Direct Line-t és a Green Flaget – kell értékesíteni. Mindezek tavaly az RBS bevételeinek ötödét hozták. Várhatóan két százalékkal csökken a bank piaci részaránya a lakossági üzletágban, míg a kisvállalati hitelezésben öt százalékkal eshet. Az eszközeladások miatt nehezebb lehet a későbbiekben tőkét emelni a skót banknak, vagyis nagyobb mértékben függhet az államtól, amelynek a tulajdonhányada most 84,4 százalékra ugrik.

A piac nem fogadta lelkesen a bejelentést: az RBS-részvények zuhantak kedden, elemzők pedig azt becsülik, mekkora lehet a szétdarabolás okozta kár a hitelintézet nyereségességén. A legtöbben egymilliárd font fölötti adózás előtti kiesést jósolnak.

Mint azt Danny Clarke, a Shore Capital Group elemzője megfogalmazta: „Az RBS örülhet, hogy megtarthatta az amerikai Citizen Financial Groupot.” A pénzintézetnek emellett mintegy 282 milliárd fontnyi kockázatos eszközét kell áthelyeznie a kormányzati felügyelettel működő eszközvédelmi programba (ADS).

Szakértők szerint jobban jártak azok a bankok, amelyek ki tudták használni a jó piaci hangulatot a tőkeerősítésre, és elkerülték az állami mentőövet. „A Lloydsnak hosszabb távon kisebb veszteséget okoz az állami tőke, mint az RBS-nek” – véli Richard Champion, a Principal Asset Management szakértője. A Lloyds 5,8 milliárd fontot hív le az állami keretből, míg 21 milliárdot a piacról von be. Bár a bónuszstop rá is vonatkozik, elemzők szerint a banknak így csak azoktól az üzleteitől kell megszabadulnia, amelyeket amúgy is eladott volna.

VG-->