A hitelintézetek már az MNB előző felmérése során is lazítást jeleztek előre 2009 második felére, de a változatlan hitelezési feltételekből és standardokból arra lehet következtetni, hogy ez meghiúsult. Az enyhítést prognosztizálók a harmadik negyedévben nem tudtak lazítani a hitelezési feltételeken. Az ár- és nem árjellegű feltételek a válaszok alapján jelentősen átrendeződtek. Miközben a bankok többsége enyhített a kamatspreadeken, addig a jövedelemarányos törlesztőrészlet mértékén és a minimális hitelképesség szintjén szigorított. Érdekesség, hogy a vizsgált időszakban a maximális hitelfedezeti arány (LTV) mértékeit változatlanul hagyták, holott azt az elmúlt három negyedévben jellemzően szigorították.
A bankok csupán kisebb hányada csökkentette a hitelezési hajlandóságot az előző három hónapban, a jövőre vonatkozó válaszokat nézve a következő fél évben – a hitelezési standardok enyhítésével párhuzamosan – nettó értelemben növekvő hitelezési hajlandóságra számítanak. A harmadik negyedre viszszatekintve összességében lanyhult a lakáshitelek iránti kereslet (nettó értelemben a bankok közel 80 százaléka érzékelt csökkenést), ez a határozottan visszaeső forint- és az érdemben nem növekvő devizahitel-keresletből tevődött össze. A következő hat hónapos időszakot tekintve viszont a bankok többsége növekvő keresletre számít mind a deviza-, mind a forinthitel szegmensében.
Ami a portfóliók minőségét illeti, a bankok döntő többsége – hasonlóan az előző felméréshez – 2009 harmadik negyedévében is a háztartási hitelportfólió romlásáról számolt be a lakáscélú kölcsönök szegmensében. A jövőt tekintve valamivel optimistábbak a piaci szereplők, de így is több mint 50 százalékuk számít további romlásra a következő hat hónapban. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.