Hitelek: olcsóbb kiszállni

Drasztikusan csökkentek a hitelintézetek által felszámított előtörlesztési díjak az elmúlt hónapokban, amely a „fogyasztónak nyújtott hitelről” szóló törvény vonatkozó és múlt hónaptól már hatályos passzusainak köszönhető. A bankok kondíciós listáinak tanúsága szerint az ingatlanfedezetű hitelek előtörlesztésénél meghatározott alacsony díjak miatt az is előfordulhat, hogy az ügyfélnek egy egyszerű szerződésmódosításkor is többet kell fizetnie, mint ha teljes egészében visszafizetné hátralévő tartozását: a módosításoknál ugyanis nem vagy alig változtak a díjtételek a korábbiakhoz képest.

A nagy áresést persze igen hatékonyan kikényszerítette a nagy részben már most is hatályos jogszabály. A törvény rendelkezései szerint a jelzáloghiteleknél is legfeljebb a tőketartozás 2,5 százalékát kérhetik el pluszköltségeik fedezésére a pénzügyi szolgáltatók, de csak abban az esetben, ha jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződésről van szó, és a kamatperióduson belül – tehát nem a fordulónapon – óhajt fizetni az ügyfél.

Az egyéb jelzáloghiteleknél viszont már a tőke 2 százalékát sem haladhatja meg az előtörlesztési díj címén felszámolt költség, az egyéb hiteleknél pedig 0,5, illetve egy százalék a maximum, attól függően, hogy egy évnél kevesebb vagy több van hátra a kölcsön futamidejéből.

Emellett a jogalkotó egy sor kivételt is beépített a hitelintézetek kezét megkötő feltételek közé: így például nem lehet előtörlesztési díjat felszámítani akkor, ha hitelfedezeti biztosítás terhére történik a tranzakció, vagy ha az ügyfél által – évente legfeljebb egyszer – kifizetett összeg nem haladja meg a 200 ezer forintot. Szintén lényeges kitétel, hogy a pénzügyi szolgáltató nem számolhat fel előtörlesztési díjat akkor sem, ha a hitel fennmaradó összege nem haladja meg az egymillió forintot, és az elmúlt egy éven belül az ügyfél nem élt a rendkívüli visszafizetés lehetőségével.

A bankok egy része ráadásul nem is használja ki a jogszabály által meghagyott mozgásteret. Több, az ingatlanhitelezésben jelentős szerepet játszó szolgáltató is megelégszik 1-1,5 százalékos előtörlesztési díjjal a lakossági jelzáloghiteleinél, holott alapesetben ezeknél a kölcsönöknél két százalék a plafon. Érdekes ugyanakkor, hogy több bank is – így például az Erste, a K&H vagy a Raiffeisen – jobban megnyomja a ceruzát abban az esetben, ha a kliens úgy dönt, hogy teljes egészében lerója hátralévő tartozását.

A lecsökkentett előtörlesztési díjaknak ugyanakkor most még vélhetően nincs drámai hatásuk a bankok díjbevételeinek alakulására, hiszen a gálánsabb ajánlatok kizárólag az új, március elseje után megkötött szerződésekre érvényesek. Ezeknél pedig nem várható, hogy rövid távon tömegesen döntenének az ügyfelek a hitel gyors visszafizetése mellett.

A friss jogszabály rövid távon mérsékelt hatásában emellett az is szerepet játszik, hogy az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett az új folyósítású lakossági hitelek mennyisége. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint például februárban mindössze 20 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a hazai pénzügyi szolgáltatók, ez alig egynegyede a válságot megelőző időszakban megszokott havi mennyiségnek.

Az előtörlesztés szempontjából érdekesebb, régebben folyósított hiteleknél ugyanakkor érthetően nem nagyon igyekeznek – mivel nem is kötelesek – érvényesíteni az új feltételeket a bankok. A régi típusú, 2003 decembere előtt felvett támogatott hiteleknél még mindig nem ritka a fennálló tőketartozásra vetített 3-4 százalékos előtörlesztési díj sem, amely így a szerződés lezárásakor több százezer forintos pluszkiadást jelenthet az ügyfélnek. BM