Gyanús pénzügyi cégek

Néhány napja történt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység – pénzkölcsönnyújtás és pénzügyi lízing végzése – miatt 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Credit Bonus a.s. társaságot. A felügyelet egyúttal azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a társaság e tevékenységeit a továbbiakban végezze. Hitelt ugyanis nem nagyon nyújtott a cég, az ezzel kapcsolatos díjakat viszont beszedte. Hogy pontosan hányan voltak a károsultak, és mennyi kár érte őket, még tisztázásra vár.

A PSZÁF egyébként ügyfélbejelentés nyomán hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást a pozsonyi székhelyű, de kizárólag magyarországi tulajdonossal és vezető tisztségviselőkkel rendelkező Credit Bonus itthoni tevékenysége kapcsán. A vizsgálat pedig megállapította: a Credit Bonus 2008-tól üzletszerű módon engedély nélkül nyújtott pénzkölcsönt és végzett pénzügyi lízingtevékenységet Magyarországon. A társaság e tevékenységét – egyes ügyfeleit és a felügyeletet is megtéveszteni szándékozó módon – határon átnyúló szolgáltatás látszatát keltve végezte a felügyeleti határozat meghozatalának napjáig. A cég ezzel kívánta kihasználni a magyar és a szlovák jogi szabályozás adta esetleges különbségeket, megkerülve a hazai hitelintézeti törvény rendelkezéseit.
Hasonló célja lehetett a prágai központú Capital Partnersnek is, amely úgynevezett „határon átnyúló befektetési szolgáltatóként” működött a cseh mellett, a lengyel, a szlovák, a román és a magyar piacon. A cég kiemelkedő hozamajánlattal kápráztatta el potenciális ügyfeleit. Azt ígérték, 150 ezer dollár befektetésével a világ tőzsdéin jegyzett cégekben szerezhetnek tulajdonrészt, s a részvények adásvételével pedig extra profitra tehetnek szert. Ez persze, ha emelkednek az árfolyamok, igaz is lehet, de a Capital Partnersnek nem ez volt a célja. 

A társaság arra szerette volna rávenni a befektetőket, hogy minél több tőzsdei tranzakcióra adjanak megbízást, ők ugyanis a tranzakciónkért rendkívül magas jutalékot vontak le a már befizetett, 150 ezer dolláros induló összegből. A  tranzakciókkal járó jutalékok összege egy idő után felemésztette a befektetők befizetéseit, így nem hogy extra profitra tettek volna szert, még hatalmas anyagi kár is érte őket.

A vállalkozásnak a rendőrség adatai szerint 1800 ügyfele volt Magyarországon – tudta meg nemrég a Népszabadság –, ők együtt több mint tízmilliárd forintnyi befektetésüknek mondhatnak búcsút. Mivel a zár alá vett készpénz és különböző ingatlanok értéke ennek az egy százalékát sem teszi ki, így gyakorlatilag semmi esély a kártalanításukra.
Szintén a betétesek pénzére hajtott id. Bíró Zsolt, akit engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység miatt 20 millió forint bírság megfizetésére kötelezett május elején a PSZÁF. A felügyelet egyúttal azonnal hatállyal megtiltotta, hogy a magánszemély e tevékenységét – különös tekintettel betétgyűjtést – a továbbiakban végezze.

A hatóság a GIGA-DOLLÁR Kft.-re vonatkozó ügyfélbejelentések nyomán hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást a társaság ügyvezetője, id. Bíró Zsolt ellen, és megállapította, a férfi magánszemélyként több ügyféllel kötött olyan megállapodást, amelyben vállalta, hogy az utóbbiak által pénzügyi vállalkozásoktól fölvett hitelek törlesztő részleteit részben ő fizeti, ha az ügyfelek az általuk szándékozottnál magasabb hitelösszegeket vesznek föl, s a különbözetet átadják számára. E tranzakciók a jogszabályok szerint üzletszerűen végzett jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek, betétgyűjtésnek minősülnek.

Nem Bíró volt az egyetlen magánszemély, akit az elmúlt hónapokban megbüntetett a felügyelet. A hatóság a mostani esetet megelőzően 2009-ben és idén összesen hét magánszemélyt bírságolt meg,  és tiltott el a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésétől. Nagy János tavaly márciusban 6 millió forintos bírságot kapott, szeptemberben Szabó Richárd, Klein Sándor, Zelei Csaba, Matyók Attila László kapott büntetést rendre 5, 5, 10 és 20 millió forint összegben, novemberben Horváth Bélát büntette meg a felügyelet 5 millió forintra, az idén áprilisban pedig Szentgyörgyi Attila kapott 2 millió forintos bírságot.