Bizonytalanság a lakáspiacon

A körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet két lépcsőben lépett életbe. Hogyan látja, miként befolyásolja ez a lakossági hitelezést?

Úgy vélem, a lakossági hitelezésről szóló jogszabály nem a legjobb pillanatban született meg, hiszen kínálati és keresleti oldalról egyaránt megtépázott jelzálogpiacról beszélünk. A legtöbb nyugati országban ezek a lépések – azaz a jövedelmi korlátok bevezetése, az ingatlan értékéhez viszonyított hitel nagyságának rögzítése – már megtörténtek, ám minderre a lakáshitel-piaci boom közepette és nem utána került sor, amikor a piac már önmagát is szigorította. A módosítások közül korábban a jövedelmi korlátok bevezetésétől tartottunk leginkább, ám a bankok ezt már az elmúlt időszakban meglépték, ezért komolyabb negatív hatást ez már nem okoz a piacon. Ez is csak azt jelzi, hogy a jogszabályi korlátozások nem életszerűek. A kormányrendelet a forinthitelek irányába kívánja „terelni” a lakossági hitelfelvevőket, ugyanakkor nem biztos, hogy a költséghatékonyság szempontjából ez a jó megoldás. Ráadásul az árfolyamkockázat eloszlatására már kialakultak jól bevált modellek, egy hosszabb kamatperiódussal, a futamidő módosításával ezt ki lehet küszöbölni. Mindazonáltal úgy gondoltuk, hogy a június 11-ével hatályba lépett jogszabályváltozások után – pár hónap elteltével – látni lehet majd, milyen irányba mozdul el a piac, ám a kormány minap bejelentett gazdasági programja – melyben szerepel a devizában történő jelzálog-hitelezés megszüntetése – tovább hosszabbíthatja a mostani bizonytalan helyzetet. Mint ahogy az is, hogy egyelőre semmit nem lehet tudni arról, az állam milyen támogatási rendszert tervez.

A hitelközvetítőkön is „lecsapódtak” az elmúlt időszak eseményei, hiszen a hitelintézeti törvény módosítása érdemben kitér a hitelközvetítőkre…

Meglepett minket a hitelintézeti törvény (Hpt.) módosítása – és főleg a bevezetésre, felkészülésre adott minimális idő –, amely egyrészt bevonta a pénzügyi vállalkozások közé a hitelközvetítőket, azaz a PSZÁF hatáskörébe tartoznak majd. Másfelől részletesen meghatározza azokat a kategóriákat, illetve feltételeket, amelyek alapján a piac szereplői pénzügyi szolgáltatást közvetíthetnek. Az átmeneti időszak azonban zűrzavarossá vált. Problémát okoz, hogy az alkusz, akinek a legjobb megoldást kell az ügyfél asztalára tenni, a szerződés kiválasztására, előkészítésére irányuló tevékenységet végez, és az ügyfél nevében nem vállalhat kötelezettséget. Nem tud viszont érdemben részt venni a lebonyolítási szakaszban, alkuszi munkája jóval a bank döntése előtt véget ér. S az ügyfél valószínűleg nem szívesen fizet addig az elvégzett szolgáltatásért, amíg nem tudja biztosan, hogy megkapja a hitelt. Ha pedig ügynökre (akár többes ügynökre, amit függetlennek tekint a jogszabály) bízza a tanácsadást a kliens, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy az ügynök a bank megbízásából és nevében jár el, tehát korántsem valószínű, hogy az érdekei teljes mértékben érvényesülnek.

Miként reagáltak erre a helyzetre?

Olyan megoldást dolgoztunk ki az érdeklődők számára, amelynek keretében az ügyfélnek lehetősége nyílik arra, hogy mindkét felet megbízza, azaz az alkusz és az ügynök szolgáltatásának egyaránt élvezze a kedvező hatásait. Az előbbitől valódi bankfüggetlen szolgáltatást kap, míg az utóbbi – a legkedvezőbb ajánlat kiválasztása nyomán – a lebonyolítási részt vállalja át. Ez az ügyfél számára pluszköltséget nem jelent, hiszen az ügynököt a megbízó bank fizeti. Az újításunk a jogszabálynak is megfelel, s az ügyfél érdeke sem sérül. Ám azt mindenképpen hangsúlyozni kell, a kliens számára nem tesszük kötelezővé, hogy mindkét szolgáltatást igénybe vegye. Függetlenül attól, hogy a jelzálogpiac milyen irányba halad, a két szervezet működési engedélyeit szeretnénk mielőbb megszerezni, s úgy vélem, ezzel az újítással is sikerül a piac igényei elé menni. Az mindenesetre már most látható, hogy az új jogszabály a koncentráció felé tereli a jelenleg 40-45 ezer tagot számláló hitelközvetítői szegmenst, s véleményem szerint – a felmerülő költségek miatt – a független szervezetek száma száz alá csökkenhet, míg a közvetítéssel foglalkozók létszáma akár a harmadára is zsugorodhat. VG