Vita az ingatlanalapokról
Ennek aztán az lett az eredménye, hogy 2008 őszén, amikor a betétkamatok hirtelen emelkedni kezdtek, olyan gyorsan vonták ki a befektetők a konstrukciókból a pénzüket, hogy egyes ingatlanalapok likviditási gondokkal szembesültek. Ezt a problémát végül a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) úgy kezelte, hogy felfüggesztette az alapokat, majd a befektetési jegyek visszaváltásának határidejét T+90 napra emelte – az ingatlanalapokban bennragadt befektetők nem kis bosszúságára.
Szalai szerint megoldást kellene találni arra, hogy az alapkezelők áthidalhassák a nyílt végű alapok likviditása és az ingatlanpiac illikviditása közötti feszültséget. Az egyik megoldás az lehet erre, ha egy pénzügyi intézmény valamilyen garanciát vállal a befektetési jegyek visszaváltására. Sudár Gábor, a PSZÁF főosztályvezetője – aki szintén elismerte, hogy az ingatlanalapokat rosszul vezették be a magyar piacra – is ismertetett néhány lehetséges megoldást a kérdés kezelésére. Az egyik ezek közül elkülönítené az alapokon belül a likvid és illikvid eszközöket, és a visszaváltásokat csak az előbbi terhére lehetne megvalósítani. A másik ötlet az volt, hogy ha a visszaváltások aránya eléri a 10 százalékot, a befektetők csak a pénzük felét kapják meg, a maradékhoz pedig csak akkor jussanak hozzá, ha sikerül a nem likvid eszközöket is értékesíteni.
Felvetődött az is, hogy célszerű lehet az ingatlanbefektetéseket zárt végű alapokban kezelni, így a befektetők nem tudnának hirtelen nagy mennyiségű tőkét kivonni. Ez azonban Mesterházy György, az Erste Alapkezelő vezérigazgatója szerint nem feltétlenül jó ötlet, hiszen ilyen esetben az alap lejártakor egyszerre kell eladni az ingatlanokat, és ha az értékesítés olyan időszakra esik, amikor az ingatlanárak a mélyben vannak, a befektetők rosszul járhatnak. Köztes megoldás lehetne, hogy az ilyen alapok vásárlását csak tartós befektetési számlára kellene engedélyezni.
Az ingatlanalapok értékbecsléséről is szó esett. „Érzékeltük, hogy disszonancia van a nettó eszközértékek és az értékbecslés között. Egy adott alapon belül is előfordult, hogy több ingatlant különféleképpen becsültek föl – mondta Sudár –, ami a felügyelet szerint nem szerencsés.” Szalai szerint az lenne a megoldás, ha egy minisztériumi rendelet szabályozná az ingatlanalapokban lévő ingatlanok értékbecslésének módszerét. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.