Ritka a tőzsdei tőkeemelés

Tőkepiac. Az idei év egyik legfontosabb tőzsdei eseménye Magyarországon a CIG Pannónia Életbiztosító részvényének parkettre lépése lehet, ritkán fordul ugyanis elő, hogy a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetik valamelyik cég részvényét, az pedig még ritkábban, hogy egy társaság a börzén emel tőkét működése bővítéséhez. Utoljára tavaly nyáron történt ilyen, akkor a tőzsdére már 2007 májusában bevezetett RFV tett így, 20 százalékos tőkeemelést hajtott végre új papírok kibocsátásával annak érdekében, hogy finanszírozni tudja régiós terjeszkedését, azt megelőzően több mint egy évtizede fordult elő hasonló eset. (Az RFV tőzsdei története egyébként azóta abszolút siker, az energetikai cég részvényének árfolyama időközben több mint háromszorosára emelkedett, és a legújabb hír vele kapcsolatban az volt, hogy a hét elején piacra dobott kötvényeit is három nap alatt elkapkodták.)

Hogy a többi, potenciálisan tőzsdeképes cég miért nem akar a parkettre lépni, annak számos oka lehet. „A tőzsdei bevezetések számát alapvetően négy tényező határozza meg: a gazdaság mérete és állapota, a tőkebevonás lehetőségei, a vállalatok érdekeltsége az átláthatóságban, valamint a bizalom a közép- és hoszszú távú kilátásokban” – mondta lapunknak Patai Mihály, a BÉT elnöke. A rendszerváltás utáni évtized a pesti parketten a korábban kimaradt évtizedek pótlását is hozta, így volt olyan esztendő, amikor 16 részvényt vezettek be. Az új évezredben azonban ez a kezdeti lendület elfogyott, ráadásul a bőséggel és a vállalkozások számára rendkívül kedvező feltételekkel elérhető hitelek joggal tűntek egyszerűbb, könnyebben megvalósítható tőkebevonási lehetőségnek – magyarázza a BÉT elnöke.

A tőzsdei jelenléttel járó nagyobb transzparencia is elriaszthatja a potenciális cégeket – mondják a szakemberek. „A társaságok sokszor nem akarják vállalni ennek a terhét és költségeit” – mondja Szécsényi Bálint, az Equilor ügyvezető igazgatója. A mégis parkettre lépő társaságok viszont akár előnyt is kovácsolhatnak a nagyobb átláthatóságból. Szécsényi szerint ennek ugyanis marketingszempontból lehetnek előnyei. A másik gyakran emlegetett ok, amely miatt még megérheti tőzsdére vinni a céget, az adózás: egy tőzsdén jegyzett társaságból ugyanis olcsóbban ki lehet venni a nyereséget osztalék formájában.

Maga a bevezetés egyébként nem is jelent nagy költséget. „Néhány millió forintba kerül csak a listázás” – mondja Szécsényi. A tőkeemelés viszont már komolyabb jogi, számviteli és anyagi terhet róhat a társaságokra, a költségek a kibocsátás értékének 3,5-4 százalékát is elérhetik, így az Equilor ügyvezetője szerint néhány milliárd forint alatt nem éri meg a parketten tőkét bevonni. A 2008 végén kitört válság szintén bénítólag hatott a bevezetésekre, hiszen befektetési szándék híján a legkiválóbb cég sem tud a számára kedvező módon tőkét vonzani. Az idén már javult valamelyest a helyzet. „Két bevezetés is történt a BÉT-en (Appeninn Nyrt., Hybridbox Nyrt.), napjainkban zajlik a Pannónia Életbiztosító igazán jól látható kommunikációja, és még várunk egy, esetleg két új részvényt” – mondja Patai.

A Pannónia Életbiztosító bevezetése Patai szerint egyébként két szempontból is jelentősebb az átlagosnál is: egyrészt a társaság a nyugati börzéken nagy súlyú biztosítási szektor első képviselője a pesti tőzsdén, másrészt jól láthatóan rajzolja fel egy magyar befektetők alapította vállalkozás regionális jövőképét, amely igazi tőzsdei sikersztori lehet. Az, hogy a társaság most parkettre lép, egyébként nem meglepő. „Ezt ígértük a befektetőknek, a tőzsdére lépés az üzleti modellünk része volt” – magyarázza Gaál Csaba, a biztosító vezérigazgatója. A cég azt szeretné, ha ügyfelei egyúttal tulajdonosokká is válnának, erre a világ számos nagy biztosítójánál van hasonló példa. Az ilyen bázisú tulajdonosi kör bevonására pedig Gaál szerint a legjobb lehetőséget a börze teremti meg.

A biztosító nagyjából 10 milliárd forintnyi tőkét szeretne szerezni a tőzsdére lépéssel, ehhez a kisbefektetőket intenzív reklámkampánnyal és a nagyobb vidéki városokban megrendezett roadshow-kal próbálja megszólítani, emellett a biztosításokat értékesítő közvetítők is segítenek a részvények eladásában, és egy direkt befektetői vonalat is létrehozott a cég. Az intézmények körében eközben elemzői prezentációkkal népszerűsítik a Pannónia Életbiztosítót.

Hogy milyen eredménnyel zárul majd a jegyzés, még nem tudni, a tőzsdéhez közel álló szakemberek azonban szurkolnak a társaságnak. „A pozitív példák meghozhatják más cégek kedvét is parketten való tőkebevonásra” – mondja Szécsényi Bálint. Az Equilornál már most is több társaság érdeklődik egyébként a tőzsdei bevezetés és tőkeemelés lehetőségéről. VG