Az egyik sláger az elmúlt évekhez hasonlóan most is a tőke-, illetve hozamvédett alap. Az ebben a szegmensben piacvezető K&H Alapkezelőnél négyféle is jegyezhető ezekből, az egyik a már jól bevált háromszor fizető alap, amelynek a mostani már a 11. sorozata. A másik az úgynevezett prémium nagy esélyesek tőkevédelem mellett olyan cégek részvényárfolyamából ígér részesedést, amelyek megerősödve élték túl a válságot. A szintén jól ismert fix plusz termékcsalád 21. sorozata most a délkelet-ázsiai részvénypiacon keresi az extrahozamot, a dolláralapú fix plusz 3. pedig amerikai nagyvállatokban bízik. (Tbsz-re természetesen csak a forintalapok vásárolhatók meg.)
Szintén garantált alapokkal próbál új ügyfeleket szerezni az OTP Alapkezelő. A társaságnál két hozamvédett alap jegyzése zajlik, az egyik az árupiacokból, a másik feltörekvő részvénypiacok, azon belül a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) teljesítményéből ígér részesedést. Mivel az alapok nyílt végűek, aki lemaradt a december végéig tartó jegyzési időszakról, az is vásárolhat még belőlük később. Hasonló a helyzet az UniCreditnél forgalmazott, ötéves futamidejű pioneeros Szuper 8 alappal, amely ugyan már csaknem két hónappal ezelőtt elindult, de még mindig lehet belőle vásárolni. Szintén ötéves futamidejű a Generali Alapkezelő Tripla 5 nevű hozamvédett konstrukciója. A december végéig jegyezhető alapot kifejezetten a tbsz-re fejlesztette ki a társaság, és a befektetőknek – az egyik OTP-s alaphoz hasonlóan – a BRIC országok részvénypiacainak teljesítményéből ígér részesedést.
Bár a magyarországi befektetők jellemzően kerülik a kockázatot, és a garantált alapok népszerűsége is főleg ennek köszönhető, a szakemberek szerint ha hosszabb távról és tartós befektetésről van szó, nem biztos, hogy ez a legcélszerűbb magatartás. A CIB Befektetési Alapkezelőnél például azt tanácsolják, hogy ötéves futamidőre vásároljon inkább az ügyfél magasabb kockázatú és ezzel magasabb megtérülést kínáló, például részvényekbe fektető alapot. Hasonlóan vélekedik Vízkeleti Sándor, a Pioneer elnök-vezérigazgatója is, ám hozzáteszi, a futamidő végéhez közeledve érdemes fokozatosan alacsonyabb kockázatú eszközökbe átcsoportosítani a vagyont.
Létezik egyébként a nemrég indult befektetési alapok között olyan is, amely éppen ezt csinálja. A Budapest Alapkezelő Budapest 2015 alapja kifejezetten a tartós befektetési szerződésekre készült, befektetési stratégiáját pedig 2015. decemberi céldátumra optimalizálták. Az alap a hazai részvénypiac meghatározó értékpapírjaira (Mol, OTP, Richter, Egis, Magyar Telekom) épít, úgy, hogy a futamidő elején nagyobb részvénykitettségű portfólióval magasabb hozamot kíván elérni, a végére viszont minimálisra csökkenti az ilyen eszközök súlyát.
A Budapest Alapkezelő nemrég két másik alapot is indított, a Zenit nevűvel az átlagosnál nagyobb kockázatot és hozamot kereső privát banki klienseket célozták meg. Ez az alapok alapja konstrukció a feltörekvő és fejlett részvénypiacok teljesítményéből kínál részesedést, miközben arra törekszik, hogy az ügyfelek ne szenvedhessenek el komolyabb árfolyamesést. A másik érdekes alap az arany alapok alapja, amely az aranybefektetést keresők, ám fizikai aranyba fektetni nem kívánók számára lehet vonzó termék. Ez a konstrukció elsősorban tőzsdén kereskedett alapokon (ETF) keresztül fektet fizikai aranyba, emellett bányavállalatok részvényeit vásárolja.
A Budapest Alapkezelő mellett a Generali Alapkezelő volt még nagyon aktív az elmúlt hetekben az új alapok indítása terén. Négy új részvényalapot indított, ezek közül kettő az ázsiai, egy pedig a latin-amerikai piacokon fekteti be a vagyonát, a negyedik alap pedig elsősorban a klímavédelemben, a zöldenergiában és az energetikai innovációkban érdekelt társaságok részvényeit vásárolja. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.