A Moody's nem könyörül: Gyengén muzsikál a magyar bankrendszer

A magyar bankrendszer a leggyengébb a közép-európai négyek – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – bankrendszere közül a Moody’s Investors Service most ismertetett új, éves jelentése szerint, amelyben a nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy fenntartja a magyar bankrendszerre 2009 júniusa óta érvényes negatív kilátását. A Moody’s átfogó elemzésében – amelyet az MTI idézett – a negatív kilátás fő tényezői között említi azt a véleményét, hogy folytatódik a magyar bankrendszer eszközminőségének romlása, a jövedelmezőség gyenge marad, és a magyarországi működési környezet még mindig bizonytalan.

A cég az elemzésben kiemeli azt is, hogy a kinnlevőség-állományon belül magas, több mint 70 százalékos a devizaalapú, főleg svájci frankban denominált hitelek aránya, és a háztartásoknak nincsenek természetes fedezettséget nyújtó devizabevételeik. A Moody’s szerint a devizaadós háztartások adósságszolgálat-teljesítési képességét jelentősen gyengítette, hogy a forint az elmúlt években több mint 30 százalékkal leértékelődött a svájci frankkal szemben.

A magyar kormány tavaly ugyan megtiltotta a devizaalapú hitelezést, ám „a rendszerbe beágyazódott kockázatok”, amelyek a magas devizaalapú hitelállományból erednek, még több évig fennmaradnak, tekintettel e kinnlevőségi portfóliók hosszú lejáratára – áll a Moody’s elemzésében.
A napokban egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is külön helyzetértékelést adott ki Londonban a közép- és kelet-európai bankrendszerekről, és ez a cég is a térségen belüli gyengébb megítélésű csoportba sorolta a magyar bankrendszert.

Féléves banki elemzésében a Fitch arra a következtetésre jutott, hogy a cseh, a szlovák és a lengyel bankok zömének hitelprofilja lényegesen jobb, mint a magyar, a horvát, a bolgár, a szlovén és a román bankoké. Ebben a megítélésben az tükröződik, hogy az első három ország bankpiacának finanszírozási profilja erősebb, kevesebb a devizaalapú kinnlevőség, jobb az eszközminőség, és általában is magasabb a gazdasági fejlettség szintje – állt a múlt heti térségi Fitch-elemzésben.

A Moody’s várakozása szerint – amely megfelel az MNB előrejelzésének – a nem teljesítő kinnlevőségek aránya az idén tovább növekszik, és a magyar lakossági szektorban meghaladja a 13, a vállalati ügyfélkörben pedig a 15 százalékot. A Moody’s szerint a magyar bankrendszerre érvényben tartott kilátásnak ez az egyik legfőbb negatív tényezője.
A magyar bankok nettó eredményessége – állapítja meg az elemzés – az eszközarányos, illetve a sajáttőke-arányos megtérülés mércéjén mérve a leggyengébb volt a közép-európai négyek közül.

Ennek okai között a cég a gyorsan növekvő kockázati költségeket, a csökkenő üzleti volument és a bankokra kirótt új adókat említette meg. A Moody’s szerint a banki különadók „valószínűsíthetően legalább 2012-ig” érvényben maradnak, és tavaly a tartalékolás előtti rendszerszintű bevételnek hozzávetőleg a 25 százalékát tették ki. A hitelminősítő szerint a bankadók – a magas kockázati költségekkel együtt – kihívást jelentenek a bankok jövőbeni jövedelmezőségével és hatékonysági mutatóival szemben. A bankadó nélkül számolt tényleges működési hatékonyság a magyar bankrendszerben azonban meglehetősen stabil maradt; a tavalyi költségbevételi ráta 46 százalék körül volt.